kukluksz (revised)
Loading ... 
Rasszista vagy, hiába is tagadod.
Hogy miért is? Mindjárt elővezetem, elöljáróban csupán annyit, hogy a kérdés roppant egyszerű, de vmiért szeretjük a dolgokat összekutyulni.
Nos: sajátunk, hogy érdekcsoportokba verődünk. Nyilván, hiszen az együttműködés gyümölcsöző, másrészt az erőforrások szűkösek. A csoportokba szerveződés spontán folyamat, bármi alapján történhet, és előbb-utóbb megtörténik.
Egyszerűnek tűnik, és az is. Mégis fontosnak tartom, mert segítségével megragadható a rasszizmus lényege és könnyebb tisztán látni a kuszaságban. Alapvetéseim tehát:
-
A rasszizmust érdemes kirekesztésként értelmezni.
Ennek legfőbb oka az, hogy így a lényegre tudunk figyelni. Másrészt a megoldásaink alkalmazhatóak lesznek a kirekesztés egyéb eseteire is. Nem utolsó sorban ugyanarról a jelenségről van szó.
- Minden kirekesztés alapja gazdasági.
Folyományok:
-
A kirekesztés nem etikai kérdés.
Természetesen erkölcsileg is vizsgálhatjuk, de ez alapvetően téves megoldásokhoz vezet:
“- Pistike, adj a cukorkából Ödönkének is!”
“- De miért?” (amikor utálom Ödönkét)”
“- Mert illik másokat megkínálni.”Ezzel a bölcs anyai tanítással jó eséllyel elkezdjük Pistikét rasszistává nevelni. Miért is? Mert Pistike számára az illem csak egy homályos katyvasz, ami a jelek szerint ahhoz vezet, hogy neki kevesebb cukorkája marad, cserébe még rosszul is érzi majd magát, mert (gazdasági) előnyben részesít egy nyilvánvalóan ellenérdekelt csoport (utálatos Önönke és b. családja) tagját. Kognitív disszonancia, az eredmény: “a kurva anyját Ödönkének” (és minden Ödönkefajtának)
Míg a gazdasági megközelítés sokszor célszerűbb
“- Pistike, adj a cukorkából Ödönkének is,…”
“…mert legutóbb ő kínált meg, s ha szeretnéd, hogy legközelebb is adjon, meg kell kínálnod”
“…mert jófej srác vagy, ha megkínálod” - A kirekesztés nem oldható meg, ha nem a gazdasági háttér felől közelítünk.
Minden egyéb megközelítés eleve kudarcra van ítélve. Beleértve a rasszizmus elleni kampányokat is. A probléma gyökere abban rejlik, hogy sokszor nem egyértelmű a gazdasági háttér.
- A kérdés független attól, hogy a kisebbség, vagy a többség a kirekesztő. Bármely fél lehet kárvallott.
Valahogy él bennünk a kép, amint a gonosz és elvadult többség eltiporja a szegény ártatlan kisebbséget. Ami persze rossz megközelítése a problémának, hiszen a lényeg az érdekcsoportok ereje és hozzáférése az erőforrásokhoz. Aki kétkedne, annak figyelmébe ajánlom a ChubbChubbs-ok történetét, a melegolimpiát, illetve azt a tényt, hogy a történelem folyamán a gazdagsági javakkal rendelkező kisebbség simán elnyomta a többséget.
- A kirekesztés elkerülhetetlen és kiirthatatlan.
Az erőforrások szűkösek, innentől [q.e.d].Feltehetőleg minél szűkösebbek az erőforrások, és minél szorosabb a csoport, annál hamarabb alakul ki a konfliktus. A dolog érdekessége, hogy manapság sokan azért nem szembesülnek a problémával, mert meglehetősen elválasztva élnek egymástól, így az érdekcsoportok kevésbé feltűnőek.
- Annál veszélyesebb a kirekesztés, minél szervezettebb a csoport.
Márpedig minél fontosabb a gazdasági háttér, annál erősebben szerveződik a csoport. Ennek pedig leghatékonyabb eszközei a fanatizálás és dogmák felállítása. Ez a legfontosabb következménye az elméletnek, hiszen innentől a rasszizmus önjáró lesz, elszakad a gazdasági alaptól, azaz kezelhetetlen lesz az elmélet szempontjából. Két triviális megoldás lehetséges. Az egyik: nem szabad engedni (ez az állam szerepe volna), hogy az ilyesfajta kirekeszés elvű csoportok megerősödjenek. A másik: a defanatizálás.
Ami ugye ismerős, hiszen ilyenek a rasszizmus elleni kampányok. Nos, épp az imént láttuk be, hogy nem segítenek. Persze, hiszen egyrészt ezekre akkor van szükség, amikor beindul a tömeges (esetleg államilag támogatott) hülyítés, másrészt önmagukban nem elegendőek. Mindenképpen meg kell gátolni az ilyen mozgalmak kialakulását.
Az elmélet ennyi volna, de minden modell annyit ér, amennyire használható. Lássunk példákat!
- Bőrfejűek megvernek egy arabot.
A kopasz rasszista, nem vitás, de ebben a kérdésben valójában nem a rasszizmus a legfontosabb (mivel nem lényeges a gazdasági háttér). Hiába mondják a keményöklűnek, hogy az arab is ugyanolyan ember, ugyanolyan jogai vannak, blabla. Az eredmény: nulla. Mert nem a rasszizmus felől kell közelíteni, hanem az erőszak felől. Nem verünk meg másokat, és kész. Tejlesen mindegy, hogy arab-e, buzi-e, van-e rajt sapka, vagy nincs. Aki verekedni akar, fog. Az erőszak ellen kell fellépni, nem a másság gyűlölete ellen.
Ha a német bőrfejű ver török vendégmunkást, mert elveszi a munkáját, akkor világos a gazdasági háttér, tehát ezzel kapcsolatban is megoldásra kell jutni. Nem beengedni a vendégmunkást, képezni a német fiatalokat, mindegy is, a lényeg, hogy megtaláltuk a gyökeret, ahol a megoldást keresni kell.Persze észnél kell lenni, lehet, hogy erős rasszista szerveződés van a háttérben. De ilyenkor sem arról van szó, hogy a huligánt azért kell elítélni, mert rasszista. A szerveződés ellen azért kell fellépni, mert rasszista, az erős gyerek ellen pedig azért, mert verekszik.
A törökverő német bőrfejű esetében is: az, hogy segítünk megoldani a munkanélkülését, nem az ő rasszismusát fogja csökkenteni, hanem a csoport megerősödését nehezíti.
- MGiorgo zászlót éget.
Ezzel ugye Izrael állam és a zsidók ellen fejezte ki rosszallását. Itt is nehezen találni gazdasági okokat (ha hősünknek a palesztínokat sújtó intézkedésekkel volna baja, hát tüntessen az ellen). Viszont a háttérben megtaláljuk az okokat: ez pedig a politika, amely nyíltan támogatta a zsidózást. A megoldás nyilvánvaló: a politikusoknak kell(ett) észhez térni. MGiorgo-val lehetetlen elfogadtatni, hogy ne utálja őket. Nem azért, mert velejéig gonosz, rasszista szemétláda, hanem egyszerűen ez következik az elméletünkből. Nem ítélkezünk, nem minősítünk, csak elemzünk. S ebben az a szép, hogy értelmes, iskolázott emberekkel is előforgulhat, hogy fanatizálják. Nem kell ahhoz mentoloscukorka-függőnek lenni.
- Egy faluba romák költöznek,
akik -mondjuk- hangoskodnak, (mert mittomén ilyen kultúrájuk, hogy szeretnek énekelni, csak egy példa, ha most kirekesztek éppen, szóljatok rám ;). A falubeliek védeni fogják az erőforrásaikat (a csendet), a romák pedig dajdajozni szeretnének. Tehát a megoldás nem abban van, hogy roma, hanem, hogy hangoskodik-e.
- Buzizás.
Az elutasítók többszörös helyzeti előnybe kerülnek. Egyrészt pompás alkalom, hogy kinyilvánítsuk “erkölcsösségünket”, szilárd “világnézetünket”, a csoportunkhoz tartozásunkat. Másrészt megvéd a saját homoszexualitásunk ellen (esetlen példa az Amerikai szépség, ugye), harmadrészt, ha kellő eréllyel sulykoljuk gyermekünkbe az igét, akkor talán az unokákról sem kell lemondanunk. Ami pedig alfája és omegája a létnek. 42, mondhatni.
-
Egy iskolaigazgató nem veszi fel a roma gyereket.
Azért, mert -mondjuk- a roma gyerekek háttere a településükön rosszabb, ezért nem érnek el jó tanulmányi eredményeket, ezért visszafogják a többi tanulót, ezért más iskolába viszik a jó tanulókat, ezért egyre több lesz a rossz tanulók aránya, és máris elérkeztünk egy rossz teljesítményt nyújtó iskolához. Kérdés: mikor rasszista az igazgató, ha felveszi, vagy ha nem veszi fel a gyereket. Válasz: mindkét esetben, az igazgató ebből a szempontból nincs döntési helyzetben.
a., nem veszi fel a gyermeket -> etikailag és törvény szerint is diszkriminál, nyilvánvalóan rasszista.
b., felveszi a gyermeket. Ekkor a forgatókönyv jó eséllyel a leírtak szerint alakul, tehát az igazgató a nem roma gyermekekkel szemben követ el diszkriminációt, hiszen hátrányos helyzetbe hozza őket. Mielőtt valaki rámcsapná a vécéajtót, azzal, hogy rasszista vagyok, egyrészt nézzen körül a kistelepülési iskolákban, a folyamat zajlik, zajlott, zajlani fog.
Másrészt a megoldás nem abban van, hogy a gyermek roma, vagy sem. Ez mindegy is. A probléma a hátrányos helyzetében van. Ezen kellene segíteni, viszont ebben az igazgató hellyel-közzel tehetetlen. A másik megoldás abban rejlene, ha nem lenne ennyire teljesítményközpontos a mai oktatás, gyermekeket oktatnának és nem a tananyagot. - Alkalmazottfelvétel
Tipikus helye a diszkriminációnak, nyamm. Tfh, egy munkahelyen dolgoznak hárman, nomeg a főnök. Az új jelentkezők közül egy “más” a legmegfelelőbb. No,
a., nem veszi fel, mert más: rasszista.
b., felveszi. Legjobb. A következő felvételnél a “más” esetleg ajánl egy szintén “mást”, a többiek nem olyan nyomulósak, nincs is megfelelő ismerősük, nem ajánlanak. Eccetera, a vége az, hogy a dolgozók lecserélődnek szép lassan, végül pottyan a főnök is (kiutálják, keresztbe tesznek, akármi). Ekkor végeredményben a főnök a nem “másokkal” szemben volt kirekesztő, tehát akár mondhatjuk, rasszista, így is, úgy is. Remélem, az érzékenyebbekben ez a levezetés kiverte a biztosítékot. Joggal, hiszen pont az ilyen szépen alátámasztott gondolatmenetekre alapozva irtottak ki embereket haláltáborokban. - Holokauszt.
Gyökere nem a faji hovatartozásban van. Kambodzsában Pol Pot közel 1 millió értelmiségit mészároltatott le. Oroszországban Sztálin több millió oroszt hurcoltatott gulagokba. Az elmélet szerint ez szépen levezethető, és ennek nagyon örülünk, ugyanis kimaradhatunk olyan adok-kapokból, amelyet egyébként tanult emberek folytattak erről a kérdésről a közelmúltban. Ezért tartom fontosnak, hogy ilyen egyszerű és tiszta modelleket használjunk, különben bevisznek a csőbe valahonnan, biztosan.
Krausz Tamás cikke és a válasz. Még Krausz Tamástól és a reakciók ÉS, Magyar Hírlap (a link a Terror Házára mutat, végtére is az ő kiállításuk körül indult a kavar.) És mégegy a Heti Válaszból.
—
Hát, első nekifutásra talán ennyit. Részletkérdéseken még érdemes rágódni. Többek között azon, hogy az állam és törvények miért tehetetlenek az MGiorgio féle rasszizmussal szemben, miért nem jutnak dűlőre a gyűlöletbeszéd kérdésében, s hogy miért vakvágány az iskolai integráció.
No, béke veletek, és persze “Öljünk meg minden rohadékot” (Boris Vian, ugye ;)
Popularity: 2% [?]
2004. August 21., Saturday 11:34
Alaptalanul gondolom, hogy nem sok reakció fog érkezni erre a postra?
Egyébként tényleg az a gáz, hogy kirekesztés mindig lesz :\
2004. August 21., Saturday 14:28
mert közhelykupac, azért.
2004. August 21., Saturday 14:29
nem teljesen alaptalanul, de ez egy olyan “eles” tema amit tenyleg nehez post-olva megvitatni, de tenni azert lehet es fontos, hogy legyenek ilyen irasok, mert ez is egy ige, amit hirdetni kell!
2004. August 21., Saturday 14:49
Természetesen rasszizmus=kirekesztés az egész szövegben. De értettük. :)
2004. August 22., Sunday 5:47
Nos, irtottam a közhelykupacon kicsinyt. ;)
2004. August 22., Sunday 14:57
Az igencsak neomarxistának tekinthető alapvetéseiddel van néhány gond. Még ha a rasszizmust a kirekesztéssel azonosító kijelentésedet el is fogadnám – de nem teszem, mert a két fogalom nem fedi teljesen egymást – a rasszizmus pusztán gazdasági alapokra történő redukciója már tényleg vészesen leegyszerűsítő. Az én értelmezésemben ezzel azt mondod, hogy a rasszizmus ott jön létre és marad fenn, ahol gazdasági előny forrása lehet… Ez így semmiképpen sem igaz. A rasszizmus sok esetben olyan destruktív folyamat, amely mindenfajta – például a te esetedben gazdasági – racionalitást nélkülöz… Legsúlyosabb formáiban mindenképp.
“- Pistike, adj a cukorkából Ödönkének is,…”
“…mert legutóbb ő kínált meg, s ha szeretnéd, hogy legközelebb is adjon, meg kell kínálnod”
“…mert jófej srác vagy, ha megkínálod”
Szerintem Pistike erre is a következőt válaszolná:
- Nem adok annak a köcsögbuzizsidónégernácihitlerladennek, mert a faszom ki van vele, és különben is ki a fasz vagy te, hogy nekem megmond, kinek adjak a cukorkámból… (vagyis leszarom, hogy milyen károm lesz a dolgoból és, hogy esetleg egész héten szobafogságban csücsülök majd)
Ezzel csak annyit, hogy az ember általában csak kicsit racionális, bizonyos esetekben pedig a legkevésbé sem az, így nem sok értelme van a belátásról beszélni…
2004. August 22., Sunday 17:38
Ez az elmélet azért végletekig leegyszerűsítő, mert egy elméleti modell. Azonban több előny is származik ebből:
1., könnyen megragadható vele a lényeg, nem kell a valóság sokszínűségével számolni, mégis használható eredményre vezet.
2., segítségével számolni lehet (megkeresni a megoldásokat) és előrejelezni folyamatokat.
3., a modellek új összefüggéseket is megmutathatnak, amelyek egyáltalán nem nyilvánvalóak.
Persze egy modell sem tökéletes. Folyamatosan fejlődnek, új elemekkel bővülnek. Érdekes azonban, hogy mielőtt egy modell túlságosan bonyolulttá válna, felmerül egy új összefüggés, ami jelentősen leegyszerűsíti a modellt, vagy kiderül, hogy alapjában más húzódik meg a háttérben (és jön egy újabb modell).
Mondj egy rasszizmussal kapcsolatos jelenséget, eseményt, s megpróbálom alkalmazni rá a modellt. A legrosszabb, ami történhet, hogy el kell vessem kedvencemet (vagy legalábbis az alkalmazhatóság határait szűkíteni), de talán csak finomítani kell rajt.
Szóval ez még csak a kiindulás, de talán a felvetéseidre már így is megadja a válaszokat.
1., kirekesztés != rasszizmus.
A jelek szerint sem a társadalom, sem az állam nem képes kezelni a helyzetet. Erre példa ugye a Holokauszt vs Gulag vita. Az elméleti puffogtatások nem vezetnek sokra. Mindkét fél okos, szép kerek tudományos érvekkel bizonyítja igazát. Pompás. De kinek van igaza. Szerintem az egyiknek, szerinted a másiknak. Ez rendben is volna, de legközelebb megint előáll vki egy ilyen okossággal és majd nézünk nagyokat jól. Ebben nem csupán az egyszerűsítés a fontos, de az általánosítás is. Hasonló helyzetkre hasonló megoldások. Ez mindaddig működik, amíg a modell alkalmazható. Ha ez az általánosítás már használhatatlanságra vezetne, majd finomítunk a modellen.
2., Gazdasági alapra történő redukció.
“Az én értelmezésemben ezzel azt mondod, hogy a rasszizmus ott jön létre és marad fenn, ahol gazdasági előny forrása lehet”.
Nem, nem ezt mondom. Csupán annyit, hogy a kialakulásánál jelen van. Ez a táptalaj. Amire te gondolsz, az a behülyített emberek rasszizmusa és ahogy írtam, ez valóban nem kezelhető a modellel. A modell azonban itt is alkalmazható: megérteti a kialakulás okait, így segít elkerülni a kifejlődését, és azt mondja: itt szervezetileg illetve államilag támogatott fanatizálásról van szó. És milyen érdekes, állami szinten meg fognak jelenni a gazdasági okok. Egyéni szinten nem, de állami szinten ott vannak. A modell működik. Azt mondja, keress gazdasági okokat. Ha nem találsz, nagyobb baj, keresd a probléma forrását, ott fogsz találni. Gondolj az Bush-féle amerikai rasszizmusra vagy a zsidó állam által fenntartott palesztínellenességre. A modell azt is megmondja, miért volt szükségszerű és könyörtelenül racionális a fal építése (és mit lehetne tenni helyette).
3., Pistike.
A modellből következik (de nem írtam le), hogy hétköznapi szinten a kisközösségek önmagukban pompásan együtt tudnak élni a helyzettel és képesek kezelni azt – ha békén hagyják őket. A baj mindig akkor kezdődik, amikor beindul a rábeszélőgép. Ezért nem fogja Pistike ezt válaszolni. Az apja vagyok és tiszteletben tart, ad a véleményemre. Ha nem, akkor valóban nem is vagyok méltó rá, de akad más a közösségen belül, akinek számít a véleménye. Ha nem, akkor a közösség ki fogja vetni magából. (Mert egyébként nem képes az érdekcsoportok közötti mindenki számára előnyös együttműködésre, tehát káros a jelenléte – gazdaságilag is).
A modell nem mondja, hogy nem lesznek konfliktusok. Pontosan azt mondja, hogy ezek elkerülhetetlenek, de kezelhetőek a közösségen belül.
Persze, csak ha nem jön valaki, hogy megmondja a tutifrankót. És persze jön, de erről már értekeztem.
2004. August 22., Sunday 23:05
Talán akkor az a gondom vele, hogy az elméleted nem közvetlenségében fogja meg a vizsgált problémát. Addig keresgélsz és kutakodsz az okok áradata között, amíg rá nem lelsz a gazdaságiakra. Természetesen ilyeneket mindig is fogsz találni, hiszen egy materialista világban élünk. De meddig lehet elmenni? Egy sarkított példán: A Holokauszt oka a középkori pénzipar – részben – zsidó kézbe kerülése lett volna? Az okság végtelen vonalán keresztül végül is valószínűleg hozzá járult, de valóban fontos magyarázó ok-e? Azt mondják, hogy a történelemtudomány csak az elégséges, de soha sem a szükséges mennyiségű okot tudja egy esemény mögött felsorakoztatni. Ha csak azt nézzük meg, hogy kinek milyen gazdasági érdeke fűződött a rasszizmus fenntartásához, vagy, hogy kinek milyen gazdasági kára volt oka önön rasszizmusának felerősödéséhez, akkor erőszakosan kifilézzük az eseményeket és megszüntetjük az elméleti konstrukciónk – jelen esetben a tied – erős valósághoz kötöttségét és még az általában elvárható elégséges mennyiségű okot sem leszünk képesek felmutatni.
Az emberi psziché sajátosságai nem kerülhetnének az okok közé? Szociálpszichológiai okok nem kerülhetnének az okok közé? stb.
2004. August 23., Monday 1:26
Hát igen, nekem is furcsának tűnik, hogy egy alapvetően érzelemek és indulatok által irányított viselkedésformáról kijelentjük: a gyökerei közt nincsenek pszichológiai okok.
Kellemetlen paradoxon.
A megoldása az lehet, ha úgy tekintjük, hogy a kialakulásához ez csupán szükséges feltétel, de nem elégséges. A kifejlődésében szerepet játszik a közösség struktúrája (talán írtam is), és biztosan sok más szempont is, amelyek azonban általában adottak, és nem különösebben lehet változtatni rajtuk.
Úgy tűnik tehát, hogy leginkább ez a két tényező a fontos: az erőforrások és közösség felépítése, (így a szociológia nincs figyelmen kívül hagyva :)
Másrészt például a szerelem mögött is leginkább a fajfenntartás áll, amely az egész élővilágra jellemző, nem csupán az emlősökre. Ez is épp ilyen ellentmondás. S még kapcsolódik is ide, ti. gondolhatjuk, hogy a rasszizmus alapja lehet, hogy előnybe részesítjük a mienkhez hasonló genetikai mintával rendelkező egyedeket. Viszont így szépen kiterjeszthetjük a gondolatot a mémekre is, tehát már sikerült is lefejteni a rasszizmusból a faji elemet, azaz a kirekesztés egyfajta mémekre vonatkozó rasszizmus. Mittomén. Akár.
Harmadrészt például Eric Burne játszmaelmélete is nyereségelvűségre hegyezi ki viselkedésmintáinkat, hideg racionális hátteret adva még olyan jelenségeknek is, mint az alkoholizmus. Akár mondhatjuk is, hogy a rasszizmus gazdasági alapja ugyanez a nyereség. Tehát nem csupán az anyagi nyereség lehet alap, hanem a pszichológiai (pozícióbeli stb) nyereség is. Akár.
A rasszizmus egyfajta agresszió, amely pedig sajátja bármiféle csoportosulásnak (akár a hangyatársadalmaknak is, ahol pedig túl sok pszichéről nem beszélhetünk). Tehát a saját agresszivitásom okainak kutatásánál nem azt feszegetem, hogy milyen elítélhető galád dolog agresszívnak lenni, hanem az okait keresem. Könnyebb legyűrni, ha nem kell állandóan a lelkiismerettel birkózni. S ahogy az agresszivitást általában, úgy a rasszizmust is el kell fogadni, mint a közösségek sajátját. Le kell gyűrni, ahogy a túlzott agresszivitást is, de együtt kell vele élni.
De nem szeretnék katyvaszt gyártani, ezért próbáltam csupán a legfontosabbakra figyelni. (Lesznek még postok, majd rágicsálom, ha érdemes.)
Persze ez az egész gondolati kísérlet alapvetően értelmetlen, ha semmit sem lehet kezdeni vele. Remélem ezzel lehet. :)
—
“Azt mondják, hogy a történelemtudomány csak az elégséges, de soha sem a szükséges mennyiségű okot tudja egy esemény mögött felsorakoztatni”
Nem fordítva? (azaz, az okok egy részét, amelyek szükségesek, de nem összeset, amely már elégséges is volna)
2004. August 23., Monday 8:58
elégséges, szükséges… igaz, bocs már késő volt…
Akkor végül csak annyit, hogy amit itt felsoroltál az már a racionális magyarázatok – korunkbeli – elfogadottságát tükrözi… És itt én is beállok a sorba.
Jó, hogy felhoztad Eric Berne játékelméleti konstrukcióját, mert jó példa. Bár a – matematikából kifejlődött (Neumann János) – játékelméletet mozgósítja, a “nyereség” meghatározásához már messze túllép a gazdasági racionalitáson és – leginkább – az emberi pszichét veszi alapul. Ha az elmélettel megmagyarázható viselkedéseket kívülről nézed – mondjuk alkoholizmus – akkor abban egy közgazdász semmiféle értelmet nem fog találni. Egy szociológus pedig azt fogja mondani, hogy igen ez is közrejátszik, de mi van például a földrajzi elhelyezkedéssel, vagy hogy mondjuk kissebségi-e. Egy genetikus pedig kifejezetten anyázni fog, hogy hát kérem, hol vannak a gének.
Ahogy finomítva azt írod, hogy erőforrások, abban már jobb az irány. Merthogy az erőforrások sok félék lehetnek.
Abban egyettértek veled, hogy a rasszizmus megnyilvánulási formája az agresszió, de nem hiszem, hogy össze kellene hasonlítani a természetben előforduló agresszivitással. A természetben az agresszió teljesen természetes, többek között a csoportfenntartást és a területek jobb kihasználását biztosító funkció. A rasszizmus azonban egyéni és csoport szinten is destruktív folyamat, olyan diszfunkció amely csak az emberi társadalmakra jellemző.
Igaz, még a gének szerepe sem hagyható ki, mert minden bizonnyal szerepet kapnak az ember és a közösség életében is.
2007. September 21., Friday 15:02
Viagra uk buy viagra online order viagra….
Order viagra online. Generic viagra online order viagra generic viagra. Viagra uk buy viagra online order viagra….