vak vezet világtalant - cmyk vs rgb #1

A DTP világgal ütköző kezdők gyakran futnak bele abba a hiába, hogy RGB-ben gyártják le a kért anyagot aztán persze hogy megkapják a magukét. Ezért gondoltam arra, hogy én a saját szintemen, a saját ismereim alapján megmondom a frankót.

Kis színtan.

Két féle színkeverési megközelítés létezik: Az additív és szubtraktív. Az additív az amikor, a fekete az alap és ehhez hozzákeverjük a minden színt, akkor kapunk fehéret. A szubtraktív pedig az amikor fehér az alap és ehhez hozzákeverve a sok színt kapjuk meg végül a feketét. Nem nehéz, tényleg.

Az RGB

RGB - Red Green Blue
Ha a világ nem esett ki a térből és megszabadultál az ezeréves fekte-fehér Hercules monitorodtól, akkor most ezt a színrendszert látod a pixelek között. Az RGB egy additív rendszer, ahol a három alapszínből, a vörösből (Red), a zöldből (Green) és a kékből (Blue) keverődik ki a mindenség. Előnye, hogy mivel ugyanez három alapszín van egyébként is(ha szétszeded a szivárványt és megnézzük, hogy miből mit lehet kikeverni akkor eljutunk ehhez a hármashoz), ezért tulajdonképpen bármilyen színt képesek vagyunk kikeverni ami odakint megtalálható és ebben max. a videokártya és a monitor gátolhat meg. Hátránya, hogy max itt a monitoron meg a tévében működik úgy ahogy kell.

A CMYK

CMYK - Cyan Magenta Yellow Black
Ez pedig szubtraktív rendszer. Itt az RGB-vel szemben három szín helyett néggyel dolgozunk, a ciánnal(Cyan), a magentával(Magenta), a sárgával(Yellow) és a feketével (blacK (valójában Key, ha így könnyebb megjegyezni)). Ilyen színrendszerrel dolgozik a nyomda.
Ja igen, gondolom két kérdés merül fel ezután az emberben:
• Ha 3 alapszínből ki lehet keverni minden színt, akkor itt miért van 4 szín? Miért? Meg miért jó ez nekünk?
• Nem tökmindegy, hogy miben készítem a melót? Átkonvertálom, aztán csókolom.

Miért négy? Ugye ha megfordítjuk az RGB-t, akkor kijön, hogy ahhoz, hogy feketét kapjunk, ahhoz az összes színből kell venni, ami sok minden csak nem gazdaságos. Ezért az okosok kitalálták, hogy legyen egy olyan rendszer ahol a fekete külön szín lesz és akkor iszonyatos mennyiségű festék spórolódik meg. (továbbá ha picit is ront a nyomda az illesztésnél, akkor mondjuk a fekete kocka széle cyan-magent-yellow színű lehet, ami nem jó. És ha egymásra rakjuk ezt a három színt az sok minden lesz, csak nem fekete (erről is majd egyszer máskor))
És miért nem mindegy? Ugye ha pár sorral feljebb megállapítottuk, hogy a vörös-zöld-kék kombóból minden kikeverhető, akkor sok kérdésre megkapjuk a választ. Ugye a CMYK-nak nem ezekből a színekből keveri ki az övéit, ezért lesznek színek amiket egyszerűen képtelenség kikeverni CMYK-ban). Ilyen szín például a fullpiros (R:255 G:0, B:0). És ezért nem tökmindegy. Ha te RGB színtérben dolgozva tervezed meg a megrendelő által kért RGB piros háttérrel a szórólapot és ha a nyomdából nem olyan pirosan fog kijönni ahogy te azt megtervezted, akkor rosszabb esetben el is törhet a lábad (tegyük félre kicsit a kérdést, hogy a megrendelő egy idióta). És egészen addig törögetik a lábad amíg nem direkt színnel nyomod a cuccot (erről majd egy későbbi számban) vagy amíg rá nem jössz és meg nem érteted a megrendelővel, hogy az őáltala kért piros sose lesz olyan piros mint amit a monitoron lát(a színkalibrációról is egy másik alkalommal beszélünk majd).

Akkor mi a teendő? Ha színes-szagos printes dolgot készítünk, akkor lehetőleg CMYK. Node mi van akkor, hogy ha fotók is vannak, és mondjuk digitális fényképezőgéppel készültek? Azok nem CMYKban készítik a képeket, hanem RGB-ben, nem? Nem lesz abból gond? De. Vagyis lehet. Képtől függ. Ha elég sok részlet van benne meg nem túl élénkek rajta a színek, akkor nem sok probléma lesz vele. Viszont lehet, hogy fakóbb lesz meg rondábbak azn átmenetek. Viszont kis színkorrekcióval (adjustment layer a barátunk) egész elfogadható eredményeket kaphatunk. Mondjuk úgy se lesznek olyan színeink mint az eredetiben, de valamivel elfogadhatóbb és használhatóbb lesz. Szóval, ha valami miatt parázni kell azok leginkább a nagy homogén felületek. Képekben és egyébként is. Ott visszaüthet a konvertálás.
Hogy hogyan is történik egyébként a konvertálás? A gép végigmegy a pixeleken, megnézi, hogy az adott pixel milyen RGB értékkel rendelkezik, majd megkeresi az adott színhez legjobban passzoló CMYK variációt és megfeleltet. Aminek meg nincsen CMYK megfelelője, ott pedig a legközelebbi színt adja neki.

Legközelebb pedig arról mesélek, hogy hogyan mitől lesz színes a pixel és mitől lesz színes a papír.
Ha valami nagyon nagy hülyeséget írtam, ne habozzatok kijavítani.

Popularity: 4% [?]