Elefánt / Elephant
És szeretnék pár szót írni az Elefánt című filmről, ami nekem bejött, hiába húzták szerteszéjjel a kritikák.
A sztorit mindenki ismeri: átlagos amerikai középiskola, átlagos berendezéssel, átlagos diákokkal. És az átlagos amerikai átlagos középiskolában két átlagos –, ámbár feltehetően misfit és kiközösített– diák egy átlagos napon nem mindennapi mészárlást visz véghez. Mint ahogy Littletonban, Red Lakeben vagy éppen Jonesboroban történt.
School shootings, vagy School massacre, ha jobban tetszik, iskolai lövöldözésről van szó – egy jellemzően amerikai jelenség, ami mostanában egyre kevésbé lesz jellemzően amerikai (gondoljunk csak az erfurti vagy az oszakai történésekre).
Nem ismerem Gus Van Sant munkásságát, sőt még a multirespekt díjjal kitűntett Good Will Huntghoz se volt szerencsém, vagyis láttam belőle valamit még nagyonnagyon rég, de túlzottan nem fogott meg. Szóval nem ismerem se azt amit ez előtt, vagy ez után a film után rendezett, de ez egy határozottan kedvemre való film.
Ugyan történet, sokdimenziós karakterek, értékelhető vágás nincs a filmben, mégis tetszik.
A film 80%-ban egy-egy karakter hátát látjuk, ahogy krosszol előre és emberekkel találkozik és csinálja a dolgát és minden rendben és minden teljesen átlagos. A menzán az anorexiás lányok betolják a féladag felét, aztán a vécében meghánytatják magukat, a fotós ficsúr igazi fotós ficsúr módjára navigál a tömegben, a football jockok szaladgálnak a füvön, a problémás fiú meg a problémás apja miatt problémázik. Van még szégyellős, komplexusos könyvtáros lány, lányokkedvence srác, kopasz igazgató és zugcigis menzabácsi.
Szóval ülünk a karosszékben, nézzük ezeknek a fiataloknak egy teljesen random hétköznapját és izgulunk, hogy mikor köhögi fel a satgan az első adag lőszert, mert mi már tudjuk mindazt, amit ők még nem tudnak. Merthát egy iskolai lövöldözésről szóló film arról szól, hogy az iskolában lövöldöznek, szóval lövöldözzenek, ha ezért fizettünk, nem? És van lövöldözés. Véres, brutálisan kegyetlen, hangos, sikoltozós, szisztematikus és igazi, nemjónézni-fajta.
Két óra alatt van idő kicsit beleélnie magát az embernek azoknak a fiataloknak a helyzetébe, akiket végül egy gyomorlövéssel egy fél pillanat alatt kinulláznak. Rádöbbenni, hogy mennyire értelmetlen és céltalan az egész.
Mint, ahogy fentebb már írtam, nincs a történetnek, eleje, vége, elkezdődik valahol és véget is ér valahol. Nincsen aftermath, síró szülők, temetés meg nagy megmondás. Jönnek a felhők és üresen nézünk magunk elé, hogy na most akkor mi van, hol a hepiend, hol az igazság, van-e igazság, van-e egyáltalán bármi is?
Egy csomó mindenről nincs információnk, a gyilkosokkal is csak érintőlegesen foglalkozik a film, nem tudjuk az indítékaikat, hogy milyen tanulók voltak, mennyire közösítették ki őket, éltek-e valami meredek antidepresszánson, milyen családi hátterük volt, voltak-e barátnőik, akik esetleg otthagyhatták őket ésatöbbi. Egy kamionnyi kérdés, válasz nélkül.
De talán nincs is szükség az indokok megismerésére. Ha vannak is, akkor sem olyanok, amikkel azonosulni vagy szimpatizálni tudnánk. Legalábbis remélem.
Persze rengeteg kiindulópontot kapunk, van rengeteg utalás, amire a saját elképzeléseinket felépíthetjük: Eminem-like-, bullyztatott karakterek, gyilkolászós számítógépes játékok, az-interneten-bármi-megszerezhető, Hitler, meleg csók a zuhany alatt, alkoholista apa, nemtörődöm anya, hogy csak a legfontosabbakat említsem.
Érdekes film, no.
Megjegyzés: Csúnyán ráfelesseltem egyébként arra, hogy mennyire, de mennyire sok hasonlóság van ezek között az amerikai és a nagyonszocialista iskolák között (legalábbis azok között amikhez nekem eddig szerencsém volt). Szóval neon, nagy üvegtáblák, ronda famintás tapéta (itthon ez jellemzően lambéria), kockáspadló, linóleum, rondatető, kockaépület. Csak odakint nagyobb a terek, szélesebbek a folyósok és több a kólaautomata.
Popularity: 4% [?]

2005. December 4., Sunday 17:33
“Egy kamionnyi kérdés, válasz nélkül.
De talán nincs is szükség az indokok megismerésére. Ha vannak is, akkor sem olyanok, amikkel azonosulni vagy szimpatizálni tudnánk. Legalábbis remélem.” – Az okokkal már miért ne szimpatizálhatnánk? A következtetés ugyan nem szép dolog, de ez az ő kultúrájuk terméke.
Ha valakinek valami fáj, azt meg lehet érteni, mindenkit érhetnek attrocitások, elég különfélék, és elég különféle dolgokat is válthatnak ki belőlünk. A retardáció viszont jellemző az államokra, jellemzően sok a deformált, beteg aríú ember. Nemzetileg satnyulnak ők.
2005. December 4., Sunday 17:33
#1 én voltam, csak nem töltöttem ki. oops
2005. December 4., Sunday 21:19
Halley torn! jo hogy vagy, már azt hittem hogy a hiba az én készülékemben
van.Pont amikor “rendszeres látogató” státusz elérésére pályázok…
Ámerika lustaságra van berendezkedve. Meg hüleségre.
De ők húzzák a rövidebbet, mert nemsokára elfogynak az nagy készleteik,
én meg mehetek kecskét terelni. Már csak egy AK-t kell szereznem.
És akkor naggyon szopni fognak…
2005. December 4., Sunday 22:34
Pont olyan mintt itthon, csak nem fér be a sátgán a hátizsákomba ..
A kérdés válasz rész meg mindenkinek magában lerendezős. Gondolom direkt nem kínál semmi ilyesmit a film, nincs megmondás, ahogy írtad is, ez egy “THINK!! GOD DAMN IT THINK YOU AMERICAN IDIOT!” plakát, csak sok percben .. szvsz.
2005. December 5., Monday 10:55
Igazsag szerint egy igen erdekes dolog van, amire inkabb Moore, az elobbi meszarlashoz kotheto es ezaltal inspiralt cimu filmjevel hivja fel a figyelmet, meghozza a fegyvertartassal kapcsolatos felettebb kulonleges (az europaiak szamara) helyzet, illetve megiteles az USA-ban. A srácok gyakorlatilag mindent legalisan szereztek be. Ez a film errol nem szol: “Kamionnyi kerdes, válasz nélkul” – pontosan. A tetten nem lehet mit vitatkozni, vagy eppen csak azt lehet. Ez barhol elofordulhat, ahogy elo is fordult, “duhos” fiatalok, a sajat erzelmeik tisztanlatasara keptelen diakok mindig is voltak, vannak es lesznek, az pedig egyertelmu, hogy a jenkik felé az egesz orszag milyensege vegett az esely ilyesmire megnagyobb. A kulonbseg csupan annyi, a tortenelmi szamegyenesre igazitva a hasonlo esetek valoszinuseget, hogy korabban az eszkozok es egyenenkent fogyaszthato es atertelmezheto ideaknak sokkal inkabb hijjan volt a vilag. imho.
2006. July 6., Thursday 2:42
Nos elég jó lett ez a cikk a filmről,nekem teccik.A flimmel annyi bajom volt kb hogy az elején az ember szerintem eléggé elunja hogy csak nézi a srácokat az átlag napjukat élni,miközben tudjuk hogy egy brutális mészárlás lesz az iskolában…Lehet hogy nem kellett volna a megnézés előtt elolvasnom a dvd borítót és meghallgatni tesómtól kb a történetet és akkor talán meg is lepett volna a gyilkolás =)
Alex Frost amúgy jól játszott benne szerintem,mert olyan ártatlan gyilkos pofája van!
ja viszont egyet nem értek: van ez a 2 srác akik nagyjából azért átlagosak hiába a kirekesztés meg ilyenek,deszóval normálisan öltöznek meg minden és akkor hirtelen megjelennek terrorista cuccban 10 zsákkal amikből simán látcik hogy a hátukon fegyver van és senkinek se tűnik fel hogy hívná a rendőrséget…
na mind1:D
2007. February 5., Monday 9:35
Nyomasztó!!!nyomasztó h ilyen dolgok+történhetnek!a film maga utánozhatatlan mármint valóban lecopyzható de az már nem ugyanaz!!1edi és +ismételhetetlen!melyik film tematikájára hasonlít?1ikre sem pont ez a különleges benne!na+az aláfestő zenék!eszméletlen mennyire hatásos!1 tiszta sztori ami 1ben 1kicsit primitív(a film eleje)aztán 1sokat mondó emberi személyiséggé válik!Vagyis valóban szinte semmit nem tudunk+mégis mintha mindennel tisztában lennénk!Semmire nem kapunk választ de érezzük a szereplők érzelmeit és h mik lehettek az előzmények és mindenki levágja a következményeket!nekem 1kérdésem van!Valóban minden ‘leölt’gyerekért sírni fog az anyja??
2007. May 21., Monday 20:23
Nekem a refrén szerű visszatérések tetszettek benne. Amikor más és más szemszögből megmutatja ugyanazt a lényegtelen jelenetet. Rosszat nem akarok róla mondani csak a téma komolysága miatt.