Szeretnék úgy írni a webdesignról, hogy ne tűnjek nosztalgiázó gonosztevőnek.

Szóval egy pár éve még teljesen máshogy volt ez az egész. Akkor még be kellett lőni biza Netscape 4.xx-re az oldalt és nézni kellett IE4-5-ön, meg Opera5ön, meg ha valaki nagyon advanced volt, akkor bepróbálta a nagyon sucky Netscape6ot is.
A régi szép N4xx-es idők, amikor még azt hittük, hogy a világítótorony örökké állni fog és hogy ez így van rendjén.
Amikor elég volt annyi, hogy erre a felbontásra és erre a színmélységre van optimalizálva, és kell az az IE4, akárhonnan is nézzük.

Jó volt az a spacergifes korszak no. Öszevágni pici apró csíkokra és téglalapokra a layoutot, hogy gyorsabban töltődjön modemen, mert több szál többet lát. Irogatni hosszú sorokig az img tageket aztán a végén br és kezdődhetett az egész elölről. Spacergif pozicionáláshoz, helykitöltéshez, soremeléshez. És működött. És igazából jó volt. Összerakni a szájtot mármint. De módosítani halál.

Szerencsére én még akkor nőttem fel, amikor layoutot módosítani nem kellett még, mert a szájtok többsége amit ekkor csináltam saját projekt volt és ott nem kellett többoldalon keresztül történő átvezetéseket csinálni — szerencsére.

Igazából az van, hogy régebben sokkal fontosabb volt a look, a megjelenés, az extravagáns megoldások alkalmazása, mint a kontent. Jópár éve tobzódtunk a szebbnél szebb layoutokban, a kreatív, ötletes megoldásokban, havonta születtek az újabbnál újabb designerportálok és PDF magazinok, gyűlt a közösség, jöttek az arcok és ez igazából tökjó volt.

És Isten látja lelkem, én imádom a szemantikus HTML-t és a minimalista layoutot és CSS a #1 és éljenek az akadálymentes weboldalak és éljen, hogy a tartalom van a középpontban, de akkor akkor is sokkal szebb volt az egész. És igenis kapja be a netdiver mert szart csinálnak, na.

Popularity: 2% [?]