Igazából az van, hogy a Vice City mellett a másik óriás, gigász hangulat-király játék a Mafia: City of Lost Haven volt. Max Payne-szintű grafika, gyönyörűen kimunkált autók és fegyverek, hiteles hangok és autentikus zene.

Komolyan, akkora hihetetlenül nagy fless volt furikázni a régi trotty autókkal, felkeresni Vincenzo-t fegyverért küldetések előtt, leokézni a dadógós szerelőt, leszámolni a hotelben a gonoszokkal, menekülni a rendőrök elől meg minden. Az autódudától a púpos hidakig minden meg volt csinálva és minden pumpálta magából azt a baromi autentikus életérzést, amitől az ember szívesen öltötte volna magára a mafiosi-brand öltönyt, hogy ott lehessen.

A Mafia az tipikusan az a játék volt, aminek az utolsó sikátortextúrájáig érezni lehetett, hogy ezt a játékot a készítők iszonyatos lelkesedéssel és szeretettel készítették és beleadtak mindent. Úgy, mint ahogy az a Falloutnál vagy a szép emlékű Chasm-nél is előjött. Na.

Tommygun. Leszámolás. Vér. Csikorgó faküllős gumikerekek. Nénóautó.

Popularity: 2% [?]