Már több hete érlelődik bennem hogy a Budakeszin vasárnap reprezentált Himnuszszoborról írjak, mert napról napra követtem nyomon épülését-szépülését ésés sok gondolat jutott eszembe.
Kezdjük ott, hogy ez a szobor kibaszott ocsmány és dekopírfűrészes kézlevágást érdemel mindenki, aki részt vett benne, de legfőképp a kedves művésznő, a tervezőprincessz, merthát végülis lehetett volna valami ízléseset csinálni, de nem sikerült. Aztán folytassuk ott, hogy az ismeretségi körömben mindenkinek ez volt a véleménye, függetlenül attól, hogy reggelente nemzetet vagy szabit, netán demokratát (lol) kér az újságostól.

És fejezzük be ott, hogy egy játszótér helyére épült. Helo. Ez full olyan mint temető fölé diszkót építeni. Csak a halottakat nem érdekli a diszkó, a gyerekeket a játszótér meg igen.

Pokolra azokkal, akik szerepet vállalnak egy játszótér likvidálásában! A játszótér szent, a játszótér védett, a játszóteret nem szabad bántani. Mert te is voltál gyerek basszáj, tudnod kéne mit jelent.

Ezek vannak most.

Popularity: 1% [?]