A Mobil Weekendre beadott ötlet egyéni joga nem vész el. Amennyiben beválasztjuk a 11 versenyző közé úgy az ötlet “jogai” átkerülnek a csapathoz. A győztes alkalmazás (amibe beépül az ötlet) viszont átkerül a MW-hez és ezért cserébe 1.000.000 forint összdíjazása van a versenynek, amelyből a fődíj 500.000 forint. A 11 versenyző ötlet/alkalmazás jogai a verseny ideje alatt megvásárolhatóak ugyanezért az 500.000 forintért. Azok az alkalmazások amik nem kelnek el a versenyen a csapat tulajdonában maradnak. Azok az ötletek amik nem valósulnak meg alkalmazás formájában a versenyen az ötletgazda tulajdonában maradnak.

A jelentkezők összedobják a lóvét a díjakra, otletelnek, majd fejlesztenek a Mobil Weekend részére alkalmazásokat 3 nap alatt, amiből ők betakelik a nekik legjobban tetszőt jogokkal, plüssfigura-merchandise vonallal együtt és a készítők kapnak 3 munkanapnyi pénzt kb. A maradék 10 is eladó ugyanennyiért a verseny ideje alatt, de ha senkinek sem kell, akkor mind az ötlet, mind az alkalmazás jogai a készítőknél marad.

Pretty smart.

Erős kételyeim vannak, egy másik sajátosság miatt is, miszerint nem csapatok indulnak, hanem a jelentkezőket összekeverik és úgy alkotnak csapatokat. Nem tudom hogy egy nem összeszokott csapat mire képes 3 nap alatt, de ha tippelnem kéne a béna és közepesen béna alkalmazások létrejöttét látom magam előtt. A jó képességűeket visszahúzzák a kevésbé jó képességűek, a kialakítatlan workflow-k és a másik képességeinek ismerete nélkül a létrehozási folyamat mindenképen lassabb lesz, kevesebb idő jut az az alkalmazás aprólékosabb kidolgozására, polírozására és ennek a végeredmény látja kárát.

De majd meglátjuk.

Harmadrészt nem Mobile Weekend inkább? Vagy Mobil Hétvége? Vagy Mobil víkkend?

Node, szerintem meg tiz ev mulva is itt leszunk, talan addigra lesz uj design is :).

Meg posztok and errything!

Jason Scott készített egy nagyon alapos és jó dokumentumfilmet a BBS-ről, pontosabban az azt körülvevő emberekről. Beszélnek egykori SysOp-ok, userek, szoftverfejlesztők, hackerek, ANSI művészek, hogy ők hogyan élték meg anno a BBS korszakot, milyen volt tízenpáréve az elektronikus kommunikáció ezen formája. Hétrészes sorozat, összesen kb. öt óra, én egyben végignéztem, de részenként is fogyasztható.

És most a YouTube segítségével ti is megnézhetitek

Első rész – Baud
Második rész – Sysops and Users
Harmadik rész – Make it Pay
Negyedik rész – Fidonet
Ötödik rész – Artscene
Hatodik rész – HPAC
Hetedik rész – No Carrier
Nyolcadik rész – Compression

Ha tetszik, further information és vásárlási lehetőségek at:

www.bbsdocumentary.com

Nekem a BBS-ekkel csak marginális kapcsolatom volt. Láttam a Norton Commanderben a telefonkönyvben a különböző, talán egyszer-kétszer én is betárcsáztam valahova, de semmi komoly. Most viszont feltámadt bennem a pszeudonosztalgia, szívesen betárcsáznék egy BBS-re. Csak nincs mivel, ill nincs hova. Vannak még egyáltalán magyar BBS-ek?

[ yay, ez a 3000. poszt! ]

Eloszor is: Legyunk johiszemuek. Csak azert mert nekunk 10+ ev tapasztalatunk van dizajn-wise, meg nem jelenti hogy az ugyfelnek is. Ha lenne, akkor valoszinuleg megcsinalna maga egyedul :). Szoval induljunk ki abbol hogy az ugyfel nem dizajner es vannak hulye keresei, viszont penze is (joesetben) es ezert elvarja, hogy a hulye kereseit is processzaljuk. Valoszinuleg mi is morcosak lennenk ha a megvasarolni kivant HD TV-nkel kapcsolatos kerdesenkre megkapnank a flegmat az eladotol.

Nem biztos hogy mindig nekunk van igazunk:
Azert mert 10+ ev van a hatunk mogott, meg nem biztos hogy minden amit az ugyfel mond, az feltetlenul hulyeseg, sot. Ha elsore giganto-faszsagnak is tunik az ugyfel kommentlistaja, ragjunk at minden tetelt – lehet hogy vannak benne ertelmes meglatasok, max nem jol van megfogalmazva. Ne feledjuk: Az ugyfel (es mi is) a leheto legjobbat akarja a projektnek, ezert is kommental. Kezeljuk is eszerint.

Indoklas, indoklas, indoklas:
Keszuljunk arra, hogy neha kimondottan bonyolult magyarazatokat kell gyartanunk ahhoz, hogy meg tudjuk ertetni az ugyfellel hogy pl egy gomb miert oda kerult, ahova. Ez sokszor ki fogja hozni az agyfaszt, hisz sokszor olyan dizajnbeli donteseket kell indokolni, amiknek az alapja intuicio/tapasztalat/izles – nehezen megfoghato dolgok.
On the bright side, idovel egyre jobbak leszunk benne es a meetingeken is kevesbe leszunk mukak.

If everything else fails:
Ha az ugyfel a kimerito indoklas ellenere is ragaszkodik a hulyesegehez, valaszut ele erkezunk. Ha teli van a spajz, eljatszhatjuk a primadonnat, hogy mi marpedig a tokeletes UX-t tuztuk a zaszlonkra celkent es a hulyesegek ezt elgancsoljak, ezert kisetalunk a projektbol. Ha nincs teli a spajz/kot a szerzodes, akkor duzzogva, de be kell nyelni a bekat es rozsaszinre festeni az ikonokat. Max nem rakjuk ki a portfolioba :).

A lenyeg, hogy a lelkiismeretunk tiszta legyen a projekt vegen.

Ilyenkor vagy megprobaljuk megrajzolni a hianyzokat (es szinte biztosan erzodni fog rajtuk, hogy utolag lettek hozzapatkolva) vagy uj szetet rajzolunk es akkor minden ugy fog kinezni, ahogy mi szeretnenk.

Par guideline, ha az utobbi mellett dontenenk:

Egyseges meretek:
Az egyik legfontosabb szempont, hogy az ikonjaink egyseges benyomast keltsenek. Igyekezzunk tehat az ikonok foltjat kb azonos meretre hozni. Ehhez segitseg lehet, ha a tervezett ikonmeretben meghatarozunk egy un. Safe frame-et, ami egy, az ikonmeretnel kisebb negyzet. Hasznalata kb hasonlo mint a betuknel a baseline, a korok, kiallo elemek kiloghatnak a belole, a negyzetes dolgok kevesbe, az eredmeny pedig jo esetben egy egyseges ikonkeszlet lesz.

Egyseges meretek pt 2.:
A masik hasznos lepes az egysegesseg iranyaban a konzekvens vonalvastagsag-hasznalat. Az erzesre beallitgatott vastagsagok, utolag meretezgetes a legtobb esetben nem celravezeto. Torekedjunk hat arra, hogy a keszulo ikonok mar a legelso vonalhuzasnal legyen mar egy konvencionk, hogy milyen vastag lesz a kontur, a detailvonal stb.

Tervezzunk meretben:
Lehetoleg minden ikont probaljunk meg felhasznalasi meretben elokesziteni, igy elkerulhetjuk az olyan szituaciokat, hogy ami illustratorban 1000×1000px-en jol nez ki, vegleges meretben (pl 32×32) mar kevesbe; a vonalak homalyosak, a reszletek pedig nehezen kivehetoek.

Keep it simple:
A jo ikonok ismerve, hogy keruli a folosleges reszleteket es csak annyi elemet hasznal, amivel meg pont le lehet irni a hozza tartozo fogalmat. Peldaul egy kapcsoltamos telefonikonnal nem szukseges a tarcsazot belerajzolni a keszulekbe, ha a kezibeszelo konturja is megteszi. Oraikonnal eleg egy szamlap es ket mutato, a beosztasok es a masodpercmutato elhagyhato. Tudnek meg tucatnyi peldat mondani, de a lenyeg, hogy amit ki lehet hagyni, azt hagyjuk ki, a szettunk halas lesz erte. Termeszetesen kivetelek mindig vannak, nagyobb meretu felhasznalas eseten van hogy el kell barokkositani az ikonokat, de kisebb mereteknel (32×32px alatt) jobb ha az ikonunk minel egyszerubb. Figyeljunk emellett arra is, hogy ne detailezzunk bizonyos ikonokat tul, masokat alul, mert a vegeredmeny nem lesz egyseges.

Ha mar szinek:
Ha szines ikonokat rajzolunk jol jon ha van egy palettank, amibol osszepickelhetjuk a szineket, ezzel is az egysegesseg fele tudjuk terelni a szettet. Ugyanez vonatkozik a grayscale dolgokra is, definaljunk 4-5 arnyalatot es abbol valasszunk arnyek es highlight szint, az ikonkak nagyon halasak lesznek erte.

Tervezd egyutt:
Nagy segitseg ha az ikonokeszletunket egy dokumentumon belul keszitjuk, ideailis esetben egy gridre felosztva, igy hamarabb eszrevehetjuk/javithatjuk a meret/detail-beli egyenetlensegeket.

Grids are cool:
Nem kotelezo, de sok szempontbol megkonnyiti a dolgunkat ha ikonjainkat gridek segitsegevel rajzoljuk, igy a meretigazgatassal, detailezessel kevesebb problemank lesz. Raadasul ha kisebb mereteket is elo kell allitani, egy jol megvalasztott grid-beosztassal kevesebb szopo lesz az osszetapado vonalak/detailek miatt.

Ha tobb meretet kell gyartani:
Ha 16×16 es hasonlo kis meretekben is kell gondolkodnunk, keszuljunk fel a pixelezesre, mert nincs univerzalis megoldas arra, hogy ugyanaz az ikon tobb meretben is ugyanolyan eles maradjon vektorbol. Bar van mar az Illustrator CS5-ben align to pixel grid kapcsolo, nagyon ritkan szokott ugy kijonni egy keszlet, hogy vegul ne kelljen matatni a pixeleket a kis meretu verzioknal.

Tovabbisvanmondjammeg, de most ledolok standbyba, mert holnap is van nap.

Stay tuned.

En nagyon meg tudom szenvedni az ilyesmit, gyulnek a taszkok es latszolag sosincs vege, ejszakazok, daralok, de a hegy nem tunik kisebbnek, a resource pedig veges. Even worse, az elottem allo elvegezendo feladatok mennyisege, a tudat, hogy basszus mindennel kesek pedig belassitja az agyat, gorcsolok es ezt gyakran a melo sinyli meg. Nem tudok annyit foglalkozni a feladatokkal amennyit szeretnek, menni kell a kovetkezore, ha utol akarom erni magam. Frusztralo, na. A kiegettseg erzest mar nem is emlitem.

Mi a teendo vajon ilyenkor? Elmenni peknek? Ti hogy menedzselitek az ilyen helyzeteket?

Ugyanis bar sokan eskusznek a kulonbozo grid templatekre (ie.: 960.gs), en ezeket rendszerint inkabb nyugnek talaltam, mint hasznosnak. Egyreszt mindig fenn csucsul egy layer a baseline griddel/coloumnokkal, masreszt jellemzoen szet vannak bombazva guideokkal, amiket csak fajdalmasan lehet kiszedni a psd-bol.

Sokkal egyszerubb egy 80px/8 osztasu gridet rajzoltatni es megjegyezni h 1/8ad grid a gutter az fobb beosztasoktol jobbra-balra. Mivel az egyseg 10px, ezert nagyon konnyu PS-en belul a pozicionalas.

Sokaig hittem a 80px/8 osztasban mert a 960px-es sztandard oldalszelessegnel szepen ad ki 12 oszlopot, amivel szinten konnyu dolgozni. Plusz az iOS feluletek is oszthatok (1-2px-es kenyszermargoval az iPad eseten a 1024×768-as felbontas miatt). Raadasul az ezzel a griddel keszitett elemek meretei is jellemzoen kenyelmes 10-re kerekedo szamokat adtak ki.

Viszont az oprendszerekben nagyon divatosak a 16,32,64,128… szamok, , uh kacerkodok a gondolattal, hogy a ketto hatvanyait vegyem alapul a gridvalasztaskor. Legyen 64px/8 az osztasunk. A 960px es default oldalszelesseg ilyenkor 15 oszlopot ad, amibol lehet ugyan para, de a tapasztalat az, hogy neha jot tesz a dizajnnak ha paratlan az oszlopszam (/methinks).

Mindemellett szepen muzsikal mobil kepernyokon is. A 320×480, 640×960 es az 1024×768-as felbontasokon is szexi a racsozat.

Egy szopo van vele, hogy a PS-ben nincs mod keyboard incrementet allitani, ezert a shift-kurzorbillentyus mozgatas mindig 10px-eket fog ugrani, ami nem kedvez egy 8px-enkent osztodo gridhez valo igazitasnal.

I dunno. Van-e ertelme a kockasfuzetes dizajnolasnak, az ultimate grid kutatasanak?

Hamar kiderult, hogy meg mindig a Logitech tudja hogy kell egeret gyartani. Ket evig huzza, utana pedig valtasz az ujabb generaciora. Fene tudja, hogy az extrem modon mobilizalas-e az oka vagy a tervezett elhasznalodas a ludas, mindenesetre itt van es jo!

Az nagyon szimpatikus ujitas, hogy az akksi konkretan egy ceruzaelem, igy ha lemerul es van keszleten tartalek, mehet tovabb a moka. Ha viszont nincs tartalek(mert miert lenne) akkor se kell a legkozelebbi benzinkut/ejjelnappali cimen tornunk a fejunk, mert van rajta: Micro USB csatlakozo! Raszurjuk a drotot es megy tovabb a moka! A technika csodaja! Sot, ha az akksi olyan, meg tolti is. Jo tovabblepes a korabbi bolcsos, beegetett akksis korabbi megoldashoz kepest.

Ami meg udvozolendo, hogy a gorgo-uzemmod valtot nem a gorgo megynyomasaval erjuk el mint a regiben, hanem egy kulon, dedikalt gombbal. Vegre ujra van middle click, orom, bodotta.

Valamivel nagyobb mint a regi, sokkal caddilacesebb a fogasa.

Apro USB plug: A real deal persze a Bluetoothos mukodes lenne, talan a kovetkezo generacional vegre megcsinaljak, fingerscrossed. Viszont ez a mostani apro, grpbenfrlejtheto plug is nagy elorelepes a korabbi donglehoz kepest, csak ne enne 1 USB slotot mindig :/

Van valami uj szenzor is, igazabol a lezeres egerek ota uj dolgot nem lattam meg, amitol nagyon akarnek valtani. Itt nincs semmi extra: pontos, gyors, preciz, imad, imad.

Osszessegeben jo kis eger, sok jo ujitassal, Logitech rulez.

(azer sracok csinalhatnatok masszivabbakra azokat az egereket, bazer — huseges vasarlo)

Az ember ilyenkor elkezdi distraction freeve tenni a desktopjat, letolt csiribiri appokat ami jelszot ker vagy letiltja a facebookot munkaidoben, esetleg meg talan az IM alkalmazasbol is kilep.

IMO az osszes ilyen megoldas arrol szol, hogy a figyelemhianyos kis agyunkat megprobalja pofozgatni, de a vege mindig az, hogy csak elinditjuk az IM appot, mert a Lacikaval beszelni kell, csak megnezzuk h mi van odakint es megy minden tovabb a maga prokrasztinalos medreben.

Nem is olyan reg volt egy kabe egy eves szakasz amikor iroda es HQ hijjan elkezdtem kavezokba jarni dolgozni es meglepo modon azt tapasztaltam, hogy a produktivitasom elkezdett novekedni. Elso korben a koffeinre gyanakodtam, de aztan rajottem hogy az internet, vagyis inkabb annak a korlatozottsaga adja a boostot.

A kavezos internethozzaferes ugyanis jellemzoen idokorlatos. Megveszed a dilertol (baristatol, hah) a koffeint, es van egy-masfel ora internetsed. Es mivel masfel oran belul ket kavet csak az igazan kemeny koffeinfuggok birnak csak, ezert egy ido utan elkezdtem arra koncentralni, hogy mielobb meglegyek mindennel mire vegzek. Az apro kis taszkokat batchelve megcsinalni, megvalaszolni tizensok levelet egyszerre, mert az ido ketyeg, facsera nincs ido es ha meg egy kavet ki kell kerni akkor abba belehalok. Tudom, az ember egy uveg asvanyvizre is kap kodot, de ertitek szerintem a lenyeget.

Meg ha ugy is mutatkozol be, hogy te a webbel keresed a kenyered es nem vagy hirszerkeszto, nagy a valoszinusege annak, hogy az esetek 90%-ban nincs szukseged az allando internetkapcsolatra.

Thing is, hogy nagy valoszinuseggel az elmult tizenakarhany ev alatt massziv internetfuggove lettel te is a 24/7 atalanydijas nettol, igy ha mindig ott van elotted, nagyon nehez megallni, hogy ne kezdd el potyogni a tumblr-reader-twitter-facebook negyesfogat url-jet a bongeszo cimsoraba ha egy kicsi idod van. Es aztan nyitod a masodik, majd a harmadik tabot es nincs megallas.

Huzd ki a drotot a routerbol ha vegeztel a reggeli emailcsekkelessel es meg fogsz lepodni, hogy milyen kreativ tobbletenergiakat fog beloled kihozni az unalom, ha nincs mivel elbaszni az idot.

Neked mi a tuti modszered a produktivitas-boosting temakorben?

Elmondom miket latok, hatha eljut az erintettekhez.

Tuldizajnolas:
A mobil nativ appok nem webszajtok. Hiaba nottunk bele abba webdizajnerkent hogy minden fejlec mashogy nezzen ki, talaljunk ki uj gombokat, az appoknal ez hatrany. A user annak orul ha ismeros dolgokat lat – mert azokrol alapbol es a mar nyomogatott appok alapjan tudja h mit csinalnak. Ha mar egy kicsit maskepp nez ki a gomb, elindulnak a ketelyek a fejeben -ez pedig nem tul jo kezdes juzerikszpiriensz szempontjabol. Nem ciki default elemeket hasznalni, azert vannak, hogy hasznaljuk oket. A masik, h developer oraszamban is massziv pluszokat jelent lekodolni egy nagyonspeci tabbart pl., ezt is erdemes figyelembe venni.

HIG doksik figyelmen kivul hagyasa:
A kulonbozo mobil OS-ekhez rendszerint kiterjedt utmutatokat adnak a fejlesztoknek, dizajn, usability, programtervesi temakorokben. Nekik dollarmilliokba volt kiizzadni h mi hogy mukodik, feltetelezhetjuk tehat, hogy mindent atgondoltak legalabb ketszer, erdemes megfogadni a bennuk foglaltakat. Kiveve ha szeretnenk a sajat karunkon tanulni :)

Nincs egerkurzor:
Banalis tudom, de tul sokszor latok nehezen eltalalhato gombokat es. Tizenegy pontos szoveges linkeket. 1, ugy kell tervezni, hogy az appunk kontroljait egy hentesujju user is gond nelkul tudja operalni, akar egy zotykolodos buszon is. 2. Ami nem nez ki ugy mint egy gomb, chances are h nem is fog rabokni.

Nincs olyan h multiplatform UI:
Bar dizajnerkent lehetnek illuzioink, h majd mi kifejlesztjuk azt a UI-t, ami Androidon, iOS-en vagy win7-en is mukodokepes lesz, ez megmarad illuzionak. Bar minden kozos h ujjal bokodjuk, a navigacio, az appok felepitese es mukodese helyenkent annyira kulonbozik, h kb lehetetlen all-round megoldast szallitani rajuk. Es mivel egy app-ot nagyon konnyu egy suta UI-al hazavagni, en azt javasolnam, h ne kockaztassunk, vegyuk a faradtsagot es gondoljuk at, hogy pl. az ifonos appunk szerkezete h adaptalhato androidra, mik a kulonbsegek es aszerint tervezzuk at.

To be continued…

Jon ehhez a posthoz meg followup, de az almossag nagy ur hajnaltajt, uh en most eggyevalok az agyammal :)

Ti mit addolnatok a listahoz?

A para azonban az, hogy a legtobb esetben a weben nem oldalnyi szovegekkel kell elsosorban dolgozni, sok a par mondatos, par szavas szoveg es bar ezeket is ki lehet hozni lorem ipsumokbol, a szajiz rendszerint keseru, ha ilyenekkel kell dolgozni.

A lorem ipsumbol ugyanis nem derul ki, hogy mik a hangsulyok, hogy abbol a ket sorbol amit a taglinera szantunk sikerul-e meggyozo taglinet kihozni. Ha nem akkor lehet h a final verzio otsoros lesz es felborul a kulonos mugonddal keszult layout harmoniaja.

Szemely szerint azt vallom, hogy a legjobb ha a szajt eloszor egy szovegfilekent keszul el, majd abbol lesz dizajn/wireframe. Igy megvalosul a tartalomhoz a forma szemlelet, kevesebb lesz az ohbaz ez nem fer ki szituacio, ill. A dizajner mar a tervezeskor is latja a hangsulyokat es tud ahhoz tervezni.

Megrendeloi oldalrol persze lehet konyebb ugy gondolkodni, hogy ezt majd kesobb kitalaljuk, csak legyen hely hagyva a call-to-actionnek, viszont a masik para is ebbol fakad: a megszult szovegek tobbsege erosen hagy kivannivalot maga utan, erzodik rajtuk a patkoltsag, ganyolas-szaguk van. Utolag nehez koherensnek es meggyozonek lenni, ha csak x karaktered van ra.

De javitsatok ki ha maskepp latjatok :)

Ehhez pedig konnyu hozzaszokni, kenyelmes, rendkivul kiszamithato es nincs mas dolgunk mint fogni az arcunk es sajnalni magunkat.

Ezen kell felulemelkedni, kulonben mindig igazunk lesz.

Destroy & Rebuild.

Saját portfólió.

Az volt a workflow saját portfólió készítésekor, hogy amikor nagyon elhatalmasodott rajtam a kéne-már-egy-új-saját-szájt érzés, akkor nekiültem és X este alatt összehoztam egy akkor még nagyon jónak tűnő valamit.

Aztán mindig volt másnap, amikor az egészet megutáltam valamiért. Mindig volt valami ami miatt nem volt elég jó, hogy megérje a HTML/CSS konverziót, akármilyen ügyesen terveztem. Megcsúnyulnak az ikonok, a navigáció benának hatott, elégedetlen voltam az overall felépítéssel, vagy bármivel. A vége mindig az, hogy csináltam másikat. Mindig csináltam másikat. Hosszú hosszú évek óta. De azt hiszem ezt az érzést sokan ismerik :D

És aztán rájön az ember, hogy amíg a világ legszebb portfóliószájtját csináljuk, az valóságban létező portfóliószájtunk viszont szépen lassan megfárad és teli lesz akár fél évtizedes munkákkal, pedig azóta sokat haladt a világ design szempontból is, ő is fejlődött és ma már sokkal jobbat csinál mint öt éve. De nem rakja ki a régi szájtra az új munkákat, mert majd belerakja az új szájtba, ugye? És elszáll mellettünk az idő!

Amire én jöttem rá az az, hogy rosszul csinálom. Mert lehet hogy a dizájn még valamennyire elfogadható, az a bizonytalanság tart vissza, hogy ha elkezdem sitebuildelni a tervezett layoutot, akkor biza le kell gyártani kismillió referenciát, képeket keresni, vagdosni, méretre igazítani, azokhoz adatokat kell csapni, ami bizony sok munkaórába kerül. És az ember nem tudja előre, hogy a végeredmény mennyire lesz meggyőző. Amikor a layout készül mindenki a legjobb munkákat fogja beválogatni a PSD-be, ideálisan hosszú descriptionnel, szépen feltöltött adatokkal. És a PSD-ben tényleg szépen mutat. Aztán belerakod a kevésbé szépeket és azokat is, amikről nem sok mindent tudsz írni és a végeredmény összességében messze van az impozánstól, hiába lehet pl nagyon szépen lapozni a munkák között, a foghíjjas, kevésbé jó megjelnésű munkák lehúzzák az egészet.

I say: Közelítsük meg a másik irányból akkor a dolgot: A portfólióban a legfontosabb az amit prezentálsz és nem feltétlenül a körítés, ezért nagyon fontos, hogy a munkákról készült screenshotok, illusztrációk, logók, stb hogy néznek ki. Legyen egy olyan vizuális rendszered, amiben bármilyen munkát meg tudsz jeleníteni kis erőfeszítéssel, de látványosan. Ehhez használhatsz grideket, saját színpalettát, templateket, ill. bármit ami még segíthet, de ne kelljen vele két percnél tovább bohóckodni, ha ki kell rakni a szájtra. Próbáljunk olyan jpeg-png matériát előállítani, hogy azok egy mezei képnéző programmal is értekelhető és esztétikus maradjon.

Az én módszerem a következő. Kitaláltam egy méretet egy gyűjtő PSD-nek, a 2048×1536 pixelt, mint keretet, amiben majd minden munkának el kell férnie. Azért választottam ezt a méretet mert kellően nagy, hogy akár printes dolgokat lehessen előállítani belőle, viszont az 1024×768-as felbontásnak pont egész számú többszöröse, így mondjuk egy iPaden is szépen tud kinézni, ill. az álltalam preferált 80px-es oszlopszélességhez tervezve lehet úgy dizájnolni, hogy pont 640×480 px legyen, ami szintén egy szép felbontás, így viszonylag fájdalommentesen lehet egyik méretből a másikba konvertálni az állományokat.
Ezt a PSD-t beguideoltam 20%-onként vízszintesen és függőlegesen is, majd a kialakult 5×5-ös gridben úgy igazgattam az ábrázolandó munkákat, hogy hagyjanak pl. illusztrációk, webszájtok esetében 20%-nyi (1 osztásnyi) helyet a szélektől. A logóknál ez 40%, mert azt vettem észre, hogy logók bunkónagy méretben nagyon esendően tudnak kinézni, viszont ha van körülöttük egy nagyobb homogén felület, az szebbé teszi őket (nekem legalábbis). Ikonoknál a rácshálók közé vagy metszésükre igazítok. És minden háttér fehér.
Az eredmény pedig egy konzisztens, jólfésült portfólió, amihez már csak keretet meg navigációt kell készíteni, kabáthoz gombot, mondhatni!

Szóval amit mondaniakartam, az az, hogy tökmindegy, hogy néz ki a szájtod, a munkák legyenek up to datek és mutassanak jól és onnantól akár plain text is lehet. Ha nem találod még a saját hangod, stílusod, nincs időd két havonta újraírni az egészet akkor használj Behanceot, posztolj a Tumblrre, akármi.

És szelektálj! Tényleg nincs szükség arra, hogy huszonszámú munkán keresztül mutasd be, hogy mire vagy képes. Nem múzeumot építesz magadnak. Az esetleges megrendelő nem biztos, hogy az ötödik kattintás után kattint hatodjára is, ha nem tetszik neki az amit lát, ezért úgy válogass, hogy nagyobb valószínűséggel lásson szépet mint kevésbé szépet, ezért ne félj bátran szelektálni. Csak azért mert valamivel sok meló volt vagy esetleg nagyobb brandnek készült, ha nem néz ki jól, akkor lehet hogy célszerűbb nem bemutatni.

Nem a szájtdizájnon áll vagy bukik a dolog. Tökmindegy, hogy megszületett-e a tökéletes céglogó, ami örökre beég a retinákba. Csak a melók számítanak, na.

Most, hogy mar kétszer fogtam iPadet a kezemben, kellően felkészültnek érzem magam ahhoz, hogy elmondjam a véleményem!

Vegyünk egy alu Macbookot, tépjük le a kijelzőt és képzeljük el, hogy iPhone OS fut rajta. iPad!

A képe nagyon szép, a 1024×768 ilyen méretben (hullámosjel 10 col) nagyon jól működik. Erős fénye is van ha arra van szükség. Súlyra egyesek szerint kicsit sok, de szerintem teljesen reasonable, egy ekkora üveglap és aluminiumkeret önmagában is képvisel egy tömeget, az elektronikának is kellenek a grammok, nincs miért panaszkodni, nem fog leszakadni a karunk.

A fogása kényelmes, az interakció smooth, a nagyíthatunk és görgethetünk kedvünkre, az új Apple processzor jól teszi a dolgát. A hangszóró is kellő teljesítménnyel operál, látszik, sokat fejlődött az Apple e területen az iPhone 1G óta (ami legendásan halk volt). A hajad nem fogja letépni, de elfogadható.

Elég a tech-nyálazásból, erre vannak sokkal jobb source-ok, szerintem titeket az érdekel elsősorban, hogy fasza-e.

Szerintem fasza.

Vennék-e?
Grafikusként valószínűleg nem fenyeget a veszély, hogy leváltsam a laptopomat at any point az iPad megjelenésével, az egér és a billentyűzet, extra monitor nagy előny ha pixelekkel dolgozik az ember :)
Viszont van létjogosultsága. Ügyfeleknek layoutterveket mutatni, on-the-go internet szöröföléshez, emailt csekkolni, skiccelni kellemesebb mint laptopon, ráadásul nem kell annyi plusz inch-et és kilogrammot cipelni.

Azt hiszem, egy iPad tulajdonosaként valószínűleg csak akkor ülnék le a gép elé ha melózni kell, minden másra ott lenne az iPad.

Mert egy meeting altalaban -nekem legalabbis- jelent ket ora utazast plusz a meeting idotartamat, ami netto harom, harom es fel ora kiesett munkaidot, ami ugye a munkara fordithato idobol megy by default.

Kerdes persze, hogy az ugyfel mennyire fogadja el, hogy ezert sarcoljak – felek, hogy nem.

De lepni kell, egy meeting konnyen kinullazhatja az aznap elvegezheto munka mennyiseget, en pedig ahogy oregszem, egyre kevesbe szeretnek hajnali kettoig szopakodni day by day, hogy behozzam a lemaradast. im too old for that shit.

What do you think?

- Mac-es szoftver legyen.
- elbirja a .pls, .m3u playlisteket / be lehet huzni egyszerre tobb file-t is, nem csak egyenkent addolni
- a behuzott zenefileok savokkent kerulnek megjelenitesre, azok legyenek tologathatoak, vaghatoak, keverhetoek, blabla. A lenyeg, hogy ne on-the-fly kelljen buveszkedni.
- nagyon jo esetben birjon m4a-kat csinalni, chapterezni, bar emiatt lehet, hogy a Garagebandnel kotnek ki megint, ugyhogy ezt vegyetek ugy, mintha nem is mondtam volna!

Nagy tudasu mekintosos emberek, segitsetek!

Szóval.

Régóta kalapálok a BpMenetrend-en, ami egy BKV menetrend alkalmazás iPhone-ra (iPod touch, iPad, you name it). A mai nappal pedig ki is került az App Store-ba, ezért úgy gondoltam, hogy elújságolom az örömhírt nektek.

Ingyenes, nem kerül forintba, nekem jó szórakozás volt, nektek pedig remélem hasznos lesz :)

Ismerjétek meg, töltsétek le, használjátok, etc.

http://imind.hu/mobile/bpmenetrend/

Úgy tűnik végre elérkezett az idő, hogy olyan layoutokat készítsünk, amik bátran kihasználják a CSS3-ban rejlő lehetőségeket, border-radiusokat, text- és box-shadow-k használatát, mindezt úgy, hogy ha egy-egy tulajdonság valamelyik böngésző által nem támogatott, akkor az eredmény attól még elfogadható maradjon.

Gyakorlati példa:

Egy oldal tartalmi dobozainak / képeinek sarkai Chrome és Firefox alatt le vannak kerekítve, Opera vagy Internet Explorer alatt nincsenek.

Nagy eltérés?

Egymás mellé rakva a két böngésző eredményét -kerekítéssel és anélkül-, a különbség -ha jól terveztünk- nem lesz zavaró. Ha a dizájn struktúrálisan és tipo-wise rendben van az esztétikai effektek meg, ill. nem léte nem szabad, hogy befolyásolja az összhatást. Értsd: Kicsit kockásabb, de a tartalom továbbra is fogyasztható.

A cél az lenne, hogy a lehető legtöbb mindent pusztán css-ből, lehetőleg a kevesebbnél is kevesebb background-image felhasználásával állítsunk elő dizájnokat, mert a jövő efelé mutat.

Kevesebb file, kisebb load time, rgba massif, 2010.

Nyilván nem lehet ezt a módszert mindenhol és mindenhogy megjátszani és az ügyfelek szerintem még egy jópár évig fázni fognak a gondolattól, hogy a dizájn nem mindenhol ugyanolyan, de nekünk már most el kell kezdenünk törni az utat, hogy ez megváltozzon. Kezeljük képességeiknek megfelelően a böngészőket! Ne szennyezzük a HTML kódot felelsleges elemekkel, ne legyen többé kezdő elemkor az első gondolatunk a class=”first”, ne szoroljunk szánibáni header/footer divekre, csak mert olyan dolgot akarunk csinálni, ami nem minden böngészőben elérhető. Use defaults.

Az eredmény pedig tisztább, átláthatóbb HTML kód, ami gyorsabban töltődik, hamarabb megjelenik és talán még jobban is indexelődik a Google által (nem értek a SEO-hoz (coz I think SEO is bullshit), de a kurtább valószínűleg kódot jobban szereti).

Tisztuljon a kód!
2010!

A karácsonyi megfeszített élelemszerzés és rokonlátogatás/várás után jólesik felhúzni a mackóalsót és leheveredni a tévé/laptop elé, kimeresztett zombi szemekkel bambulni a pixeleket a monitoron míg a pepszin, a gyomorsav teszi szépen a dolgát, és a bélperisztaltika fokozódik.

Erre az alkalomra pont ideális az az Oscar-díjas Adam Elliot gyurmafilmje: a Mary és Max.

Az alapszituáció elég egyszerű, két teljesen különböző ember sorsa és barátsága az évtizedes levelezés kapcsán, hogyan válnak a nehézkesen induló levélváltások során egymás legfontosabb részévé. Fontos megemlíteni, hogy ez inkább felnőtt mese és nem családi film (bár egy bizonyos életkor felett már ajánlható).

Egyszerűen zseniálisak a karakterek, kellően “bitter” a humor és a történet, technikailag pedig amit gyurmafilmből ki lehet hozni az így egyben, kérem szépen: “top-notch”.

Szóval aki szereti a nyugis keserédes történeteket – csajok készüljenek zsepivel – az keressen rá az interneten, nagyon könnyen a kezébe jut egy megfelelő egyklikkfilmes verzió, feliratot hozzá pedig a nyitottalcímek.szerv oldalon lelve, békésen és kellemesen kikapcsolódva eltölthet cirka másfél órát a fent említett remekművel.

Ps.: Hogy mennyire rendben vannak a karakterek, arra itt a fenti példa: egy a Mary által készített “Noblet disznó”, amit bár kb az egész filmben 2 másodpercig mutatnak, a másfél órás stream után mégis ingerenciám támadt visszakeresni az újra ránézés miatt. (De ilyen karakter és poén van vagy ezer benne, csak nem akarok többet spoilerezni.)

Modern korban elunk, modern eszkozoket kell hasznalnunk is then.

Mindenekelott viszont ki kene talalni, hogy mi lesz a wp-s archivummal, ugy, hogy azert ne is vesszen el, de a linkek mukodjenek, legyen hozzaferheto, legyen usable, de ne kolonc.

Arra jutottam, hogy ez ugy oldhato meg egyszeruen, hogy a modern futna a sztandard cicadomenen, a mostani nemmodern meg bemaszna egy /dicsomult folder ala.

De miert is Tumblr?
A Wordpress egy koros technologia blogolasra, maintainelni kell, megeszi a spam, korulmenyes bovitgetni es oregnek erzodik. Ezzel szemben a Tumblr modern, erfalrepesztoen egyszeru es hasznalhato interface-el bir. En masfel eve hasznalom es ez az a szolgaltatas, ami miatt ujra blogolnek, ha blogolnek. Visszahozza a magyarorszagi blog-boom (<100) hangulatat, amikor meg a blogring volt a central hub. Most, 2010-ben ez a central hub a Tumblr, a regi nagy oregek kozul is sokan itt uzemeltetnek blogot. En hiszek benne!

Ezert az urge a valtasra.

Kap szep uj ruhat (a mostani pedig archivdizajnt, a kommentarokat lehet, hogy behegesztem), a mostani szerzok meghivot ill. adminjogokat, blabla.

Bravenewworld.

Megbasz.

– Szoval ultem az asztalomnal es rajottem, hogy amiota munkaba alltam, minden egyes nap rosszabb az elozonel. Azaz barmikor talalkozunk, az lesz eletem legrosszabb napja.
– Es ma? Ez elete legrosszabb napja?
– Pontosan.

volll.com / colorstar

Van ugye a Radio a Libraryben, sok-sok állomással, amiből sok-sok jó és sok-sok ritkaszar.

• Nem tudom a sok-sok ritkaszart leggéppisztolyozni, szelektálni. Nyilván nem halok bele ha ott van egy Country genre-gyűjtő, de jobban szeretném ha nem lenne ott.
• Nem tudok keresni az állomások között at all, nyitogatni kell genre-gyűjtőt meg szkrollozni!
• Nem tudom az általam hallgatott rádiókat behúzni az állomások közé, mert ugye ott lenne a helye, ehelyett ott rondulnak a Music-ben az albumok között.
• A behúzott rádiók adatait nem tudom még csak módosítani sem, hogy pl létrehozok egy STREAMING RADIO genrét és akkor tudom, hogy ott vannak a rádiók kigyűjtve. De ez sincs, mert minden streaminditáskor az én általam beállított dolgok felülíródnak azzal amit a rádió mond (pedig nem kérte senki).

El van ez baszva kérem.

You expect more in every sense, you get less in every sense; you never like it.

Nakul Mandan

Görcs a gyomorban, hogy vajon tényleg ezt akárták, jó-e ez így, nem áll össze, nem áll össze! Hajnali négyig kalapált ajánlat, Red Bull O.D., küldjük már ki.

Brr.

Aztán soksok évvel később már meglesz a magabiztosság (beleszarsz), csakhát addig sok-sok ilyen estén túl kell esni, hogy kialakuljon a rutin.

Szines, szagos, nyelvi, helyesirasi, tartalmi hibakkal, hianyossagokkal meg boven rendelkezo nem hivatalos 1.0 release, ami viszont mar eleg ahhoz, hogy szajtkent meg tudjon indulni a superstardom fele.

Kulonosen buszke vagyok a dizajnja minimalizmusara es arra is, hogy relative milyen helyes kodja van^* . Meg hogy vegre valamilyen szajtformaja van. Rendet raktam a konyvtarak kozott is! Es meg sorolhatnam! Webszajt! Yay!

A munkanezegeto viszont most meg eleg szegenyes tartalmilag, mert van meg egy par dolog amit kiraknek viszont a mostani a link-atadja-a-kep-url-jet-egy-img-nek bugazott megoldassal csak egy kepet tudok igy kirakni, nehany melonal meg jobb lenne ha lehetne tobbet is. Meg leirast! Meg video em/bed/din/get! Villanyfenyt! Szoval ezert.

Illetve fut mar egy ideje a trn.tumblr.com a napi gyartas soran letrejovo mellektermekek, mindenfele futo melok, sajat izek gyujtohelye. Kell a tumblarity, ezert kerem a kedves olvasokozonseget (mindharmotokat) hogy ha ugy erzitek, hogy a trn jo tumblr tartalmat csinal.

Kene csinalni valamit ezzel a bloggal is amugy.

* pedig hajlamos vagyok az elejen nagyon katonasan irni a css-t aztan amikor jon a hekkeles, toldozgatas, akkor hajlamos vagyok szetbaszni a kaudot.

de szerintem ezzel masok is vannak igy

When the boss says “fetch” you bring
It’s like, “Give it to Mikey, he’ll eat anything”

Nekem ez a részlet tetszik, de sose tudtam, hogy honnan a reference, ezért amikor végül belefutottam a Life cereal reklámba (Aminek a csomagolása mai szemmel is tetszetős), újból rá kellett ébrednem arra, hogy ahhoz, hogy a magyarországi hallgató igazán értse, hogy az idegen nyelvű előadó valójában miről beszél, ahhoz esetenként igencsak képben kell, hogy legyen az előadó származási helyének kultúrájával. A szeretlek bébi, yeah, yeah tartományban mozgó szövegeknél ez már nem annyira fontos.

Tisztelettel,

Nyilvánvaló Kapitány

Hiányzik, na.

Az egyik, ha 8859-2-ben enkódolod a filejaidat 2009-ben is.
A másik, ha tabok helyett szpészezel a kódban. Ewwwww.

És a <br> is annyira amatőr.

:(

Sinfest!

Lehet, hogy én vagyok egérsznob, de 2009-ben dróttal, low-res optikával, recegős szkrollal bíró egérrel dolgozni (rajzolni, tervezni) fájdalmas. Viszont az is felbaszó, hogy MX Revo-ban nem lehet cserélni az akksit, így ha az valamilyen okból kifolyólag meghal, akkor annyi és nincs tovább.

Tehát a cél adott: Találni egy olyan egeret, ami:
- Precíz, tehát minimum lézerüzemű
- Wireless
- Kényelmes a fogása
- Elemes
- Hozza azt a szintet szkrollban, mint az új Logitech egerek Microwheel (vagy mi) megoldása.

És körülnéztem és nagyon szemeztem a Microsoft akármi 7000-el, nagyon jó fogású, minimál, szerethető eszköz, elemről megy, azt képes tölteni és állítólag nem kényes az alatta lévő felületre (ami egy must, mert az egérpadok kora is lejárt :)).
Tetszett, really. Egyedül a görgő miatt féltem egy kicsit, nem tűnt annyira versenyképesnek, mint a Logitech spéci cucca (állítható röcögős és szabadonfutós üzemmódú görgő).

A Logitech termékek között sajnos nincs olyan, amire szükségem lenne, a VX-MX Nano nagyon szimpatikus a mini-adaptere és az elemes üzem miatt, viszont kicsi, hosszútávon biztos bántam volna.

Megnéztem más gyártók termékeit, de a görgőn mindegyik elbukott.
Ezért végül hagytam az elemes konceptet, vettem egy új MX Revot.

Remélem az akksi most tovább fogja bírni.

Most újra jó minden.

Minden rendben lesz.

NEM SZABAD FÉLNI!

A VÁLSÁG CSAK ESTE TÁMAD!
MIVEL NAPPAL NEM LÁT JÓL!

DE NAPPAL SEM ÁRT ‘RÉSEN‘ LENNI!
MEGBÚJHAT A BESZÉD KÖZTI RÉSEKBEN ÉS CIKKEK, ÍRÁSOK BETŰI KÖZT IS.

F I G Y E L E M
V Á L S Á G ! ! !

LÓBÁLJUK AZ UJJUNKAT

ÜDVÖZLETTEL:

A f[f[f[főfőfőgeci.

[update]: Ha esetleg ugy alakulna holnap hogy lezuhanok a geppel akkor szeretnem ha tudnatok, hogy ennek ahhoz semmi, de semmi koze. Nem feltetelezem hogy igy lenne, de megis.

A történet elég egyszerű: Chi eltéved a városban, de egy arra járó kedves család befogadja és mi pedig nyomon követhetjük a történéseket, pl. hogy hogyan lesz Chi szobatiszta, hogy kapja a nevét and so on.

Rövid, pár perces, hipercuki epizódok, amiből több mint száz van egy évedban (hamarosan jön a második!).

Imádimádimád.
Must see!

„A forradalmárok ama régi hittétele, hogy az ember képes és köteles megváltoztatni a világot, az egyén számára megvalósíthatatlanná lett, érvényét vesztette, ez a tétel már csak a nagy tömegek számára használható jelszó, politikai robbanótöltet, a sokaság hajtóereje, az éhezők szürke hadseregeinek reménye. A rész nem olvad többé az egészbe, az egyén a közösségbe, az ember az emberiségbe. Az egyén számára nem marad más, mint a tehetetlenség, az az érzés, hogy figyelmen kívül hagyják, hogy nem szólhat bele a dolgokba, hogy le kell buknia a felszín alá, ha nem akar végleg elmerülni.”

Friedrich Dürrenmatt – A Schiller-díj átvételekor 1959-ben

Bezzeg az en idomben (lobalja a kezet) ha felelni kellett es nem keszultem es ebbol kifolyolag egtem, akkor max 30 ember elott egtem. Nem a vilag elott, archivalva, felindexelve, hogy evekkel kesobb is elerheto legyen.

Orult idoket elunk.

Elkezdtem megreformalni a trn.hu-t a sajat kis szemelyes uromet (u”r), ami meg nem az igazi es sok kontentet kell meg felkapolnom (sok hiba is van meg), de ugy ereztem, hogy megosztom veletek az oromhirt!

Regota szeretnek uj webszajtot, mert mint kiderult, a blogos forma nem nez ki jol (regen ilyen format kovetett a szajt). Sok poszt egymas alatt, ha szemelyes portfoliorol van szo, nem mukodik. Egyenkent kell mutatni a munkakat, a tartalmat pedig minimalisra kell szukiteni.

Sokaig morfoltam azon, hogy mennyire kiterjedt oldalt szeretnek, hogy legyen-e benne kulon kontakt oldal es bio oldal, de ezeket vegul elvetettem, a jovo portfolioszajtjanak tenyleg csak egy portfolioszajtkent kell uzemelnie, csak a munkak a fontosak, semmi mas. Ezert a sajat szajtom csak egy darab layout joszerivel, semmi mas.

Fontos a minimalizmus.

(IE6 alatt valoszinuleg szetesik, nem teszteltem meg)

Remelem nektek is tetszik majd :)

De egyebkent nehez am, higyjetek el nekem.
Mert ha a szivemre teszem a kezem, az iras jo dolog. a problema csak az, hogy nincs inspiracio, szart meg nem akarok mutatni. Es tudom, hogy lehetne beleszarosan is csinalni, de az meg milyen amikor az ember ilyenekre nem figyel, hogy mi az amit produkal. Es ami meg jobban aggaszt, hogy pontosan tudom, hogy a politesag es a jol formazott anyag az biza munka es ido eredmenye, es mint nekem a pixeleket, nekik a szavakat kell gyurniuk, hogy jo legyen. Sokaig, hogy jo legyen.

Nekem meg ehhez nem volt kedvem, mmint szoszmotolgetni en bloc valamivel; szerkesztgetni nagyon barmit, mindig azt neztem merre lehetne fejlodni, mert rettegtem idot fecserelni olyan dolgokra, amikrol tudom, hogy nem hatnak jonak kesobb sem, mert fundamentalis problemakat lattam bennuk.

Mint a rajzban.
Ha egy forma nem all rendesen, senki nem fogja elhinni. Orokre ott marad mint valami billog, izzik, feherlik, vonzza a szemed es bassza az agyad. Es megis hajlamos vagy benne hagyni, hogy “o, azzal nem akarok baszkodni” es akkor hibazol baratom. Mindig nezni kell egeszben es, ha ott nem stimmel valami, akkor kell leuszni, ameddig kell.

Ujrahuzni a vonalat, kicserelni, sot KITOROLNI dolgokat, ami csak kell. Soha nem szabad elfelejtenunk, hogy az alkotas nem az addolgatasrol szol. Nem tehetunk mindig mindent bele egy munkaba, tudnunk kell meghuzni egy kepzeletbeli vonalat, amit az alkotas meg elbir.

Legyen az egy blogposzt, vagy webdizajn vagy barmi.

Mi szerkesztunk, valogatunk, feldolgozunk. Es ebbol a feldolgozott valamibol all ossze rolunk egy kep a szemlelo szamara. Ha hagyjuk, hogy ez a feldolgozott valami olyan legyen amilyen, a szemlelo szamara is ilyen kep fog kialakulni rolunk. Es ugye mindenki a legjobb fenyben akarja feltuntetni sajat magat, ezert odafigyel arra feldolgozott valamire.

Legyen jo, legyen olyan, amit majd idezgetnek, mint a nagyoknal! Mert a blogger merevedeset a comment feed, a linkelesek es a vizitorszam tartja fennt! Es pedig egyre kevesbe szamitott, de ugy erzem, hogy ez igy helyes in the long run. Marmint jo dolog, de nem annyira kiemelt prioritasu dolog.

Mert rajzolni is szeretek es talan kezdem megtalalni a sajat stilusom, ami eddig szerintem nem volt. Es ez igazan furcsa!

Eveken keresztul bizonytalanul bolyongtam a pixeltologato univerzumban, mert nem volt olyan materiam, ami mellett nyugodtan le tudtam volna taborozni, mindig kellett valami uj, mas iranyzat, hogy ne mondhassak, hogy “dehat csak egyfelet tud a srac”. Es persze nyilvan van ebben nem keves alszerenyseg, de nem ez a lenyeg. Irtozom a szotol, de azt merem mondani, hogy kialakult egy vizualis latasmodom es bar tudom, hogy ez rettento maszturbativ dumanak tunik, de ha a szivemre teszem a kezem, buszken mondom, hogy tenyleg. Kepes vagyok urhajot es bakteriumot is rajzolni ugy, hogy az egyseges legyen es ez grafikuskent bizsergetoen jo erzes, szavamra. Es latom ezt masoknal is, bontakoznak, fejlodnek — meg ha nem is mindig veszik eszre. Helyreall a rend!

Ido kell, mire megtanuljuk becsulni a tudasunk.

–

Ennek igy lehet hogy nincs sok ertelme
de feljegyzem, hogy legyen mit olvasgatni megint nagyon magam alatt leszek :)

–

Technologiai jellegu kerdes: Azon gondolkodtam, hogy tok jo lenne egy olyan szajtot csinalni, ami valamifele modon, de a kuler szineibol gazdalkodna. Ugyis van ott tagging meg ilyenek, ki lehetne okoskodni valami API-n keresztul hogy olyan szajtot lehessen csinalni, aminek mindig mas, de mindig jol nez ki! Ez a kihivas! :) Lehet-e ilyet?

Ich binnen einen Spacer Frau
Ich willen deiner Liebe
Ich haben deine Liebe notig
Ich kann nicht vorgehen
Ich muss doch sicher sein
Ich kommen dann von Space
Ich will weißen ob ich kann tun

Meine Lieben ist sicher.
Meine Lieben ist sicher.

És az is egészen biztos, hogy az A38 bele fog fordulni a dunába, olyan jó kis robotzenét fog adagolni jövő hét pénteken a Boys Noize.

Ridha Sándor monikerje egyenesen Hamburgból, a messzi szocio-Németországból érkezik hozzánk, hogy az általa képviselt zúzós-kegyetlenkedő elektróját ráeressze Budapest erre fogékony lakosaira (meg aki beutazik vidékről, persze).

Az én ZX Spectrumon, Nintendo konzolokon és PC-speakeren felnőtt lelkemnek pedig az ilyen zene igencsak kedves, úgyhogy én ott leszek.

Azt azért szeretném hozzátenni, hogy dvdp szerint a $subj túl primitív.

/me elálél

Node.
Szevasztok, visszabújok a takaró alá.

Ha érzem, írok még.
Expect delays.

Egy Grand Theft Auto megjelenés mellett nem lehet szónélkül elmenni :)
Azért is vagyok kíváncsi a PC-s verzióra ezenkívűl, mert bár nagyon tarkónbaszó a simasága a játéknak boxon, de a tél+hó+videojáték*=legjobb

* Max Payne, Call of Duty, Blood, Halo, Quake, Half-Life, régi SNES JRPG-k anyone?
Na, szevasztok. Jövök még néha!

A lény megjegyzi, hogy tetszik neki a föld, mégpedig azért meg olyan színeseket lehet itt álmodni. Senki nem javítja ki, miért tennék?

Hét év. Szóval ideje továbblépni.
Köszönöm mindenkinek aki idáig kitartott, a vége tényleg szar lett, ezért utólag is elnézésétek kérem.

Sajnos elfogyott az eneriga, a kreativitás, a kedv és a lelkesedés. Ha meg valami nem megy, akkor ne erőltessük, ugye.

De voltak jó pillanatok, jól szórakoztam, örültem minden visszajelzésnek, végülis jó volt csinálni, de idő van, menni kell, tudjátok.

Ti viszont nyomjátok tovább legényesen :)

Visz-lát.

„Nem vagyok csúcsfej és nem pörögök a hátamon,
de vagyok aki vagyok és ezt bátran vállalom.”

Persze az is igaz, hogy nem lehet ezt „csak úgy” abbahagyni és én utálom a legjobban amikor valaki eljátsza a Lohengrinből a nagyjelenetet és visz-látol, de akkoris :).

Nem tudom egyébként, hogy a bloggereket általában mi motiválja, nekem az a pár e-mail és komment volt az, amiben azt köszönték, hogy nincsenek egyedül.

*verset legalább annyira ciki idézni egy bejegyzésbe, mint dalszöveget, tudom. :)

Batman: Gotham Knight.

A képen pedig a best damn Batman ever!

ビィートレイン株式会社 for president !!!

Nov 22!

Kapok hírlevelet tőlük jó ideje, de igazából nem érdekel, nem inspirál, le akarok iratkozni.

Felhívják a figyelmem (a levélben), hogy a leiratkozáshoz be köll lépni a szájtba és ott bűvészkedni kell valamit.

Be akarok lépni, hogy bűvészkedjek, de nem tudom a jelszavam.

Megnézem a jelszótárolóban, nincsen jelszavam, kérek egy újat.

Az új jelszó kiküldéséhez elkéri a születési városom és a postafiókszámom – megadom.

Nyilván kamu vagy régi adatokat adtam meg regisztrációnál, nem enged be, nem küld új jelszót, nem tudok belépni.

Rábökök a Segítség menüre, hogy mi van, a regisztráció megszüntetése tűnik a legjobb megoldásnak. Azt mondja, hogy bökjek a linkre és megoldódik minden problémám (örül, derül).

A regisztráció törléséhez be kell jelentkezni, de nem tudom a jelszavam. (figyel a légzésre)

Keresek e-mail címet, hogy megírom a frankót és végre nem küldenek több szemetet, de minden link végén passkérés van.

Sírok zokogok.
Nem tudok belépni, nem tudok jelszót kérni, nem tudok leiratkozni a hírlevelükről.

teszvesz.hu, 2008, thank you.

Úgyhogy ez most legyen egy segélykiáltás:

Kedves teszvesz.hu!

Mivel más módon nem tudom ezt eljuttatni hozzátok, ezért így: Mivel a regisztrációkor valótlan információkat adtam meg, ezért kérném az accountom megszüntetését (tornado@cloneshit.hu e-mail címmel) az alábbiakra való hivatkozással:

Csak abban az esetben veheted igényben a TeszVesz szolgáltatásait, ha minden adatodat pontosan és helyesen megadod. Erre azért van szükség, mert a TeszVeszen, ha licitálsz egy termékre vagy eladsz valamit, akkor közted és aukciós partnered között a Polgári Törvénykönyv értelmében egyfajta szerződés jön létre. Fontos ezért, hogy mindenki pontos adatot adjon meg. Az adatokat leellenőrizzük, valótlan adatokat megadó felhasználók TeszVesz-hozzáférését nem tudjuk biztosítani. Azon felhasználóinkkal, akik az adatok leellenőrzése után törlik vagy változtatják meg valótlan információkra az adataikat, hasonló módon vagyunk kénytelenek eljárni.

Ráuntam a hírlevelekre :(

Nagyon remélem, hogy november 22-én az elektronikus zenére fogékony emberek többsége inkább –a szerintem hullámzó teljesítményt nyújtó– Squarepusherre megy és mi pedig igen jól elleszünk –a szerintem remek Schöne Neue Extrawelt c. albumot jegyző– Extrawelten. a Merlinben.

De lehet hogy csak a naivitás beszél belőlem.

Must attack.

Az Extrawelt egyébként egy germán duó Hamburgból (Arne Schaffhausen és Wayan Raabe ha ez mond valamit – nekem nem), 2004 óta nyomnak karakterisztikus minimál-techno-elektró zenét eddig főként kislemezes formában. Most októbertől viszont lemezük is van, a Schöne Neue Extrawelt, ami mondjuk a Soopertracken edződött füllel elsőre fura lehet, de mindenképpen jó, és fontos megjelenése az évnek.
Íve van a lemeznek, így ne az első pár felvétel után alkossunk róla véleményt.

Freaky.

Igazából nem vészes, valószínűleg működik a kábel is még, de akkoris. Mi van ha hajnali háromkor támad kedve kigyulladni, az ágy mellett, a szőnyegen?

Ijesztő, na.

Na innentől képzeljük el, hogy legális holnaptól a füves cigi.

Listen up, maggots. You are not special. You are not a beautiful or unique snowflake. You’re the same decaying organic matter as everything else.

Hogy mindig azzal hitegetnek, hogy, Te tehetséges, van eszed hozzá ésatöbbi. TE különleges vagy.

És akárhányszor nekifutsz, azt látod, hogy mások mégis sokkal tehetségesebbek, sokkal több eszük van hozzá éshogy különölegesebbek, ergo te mégse lehetsz olyan különleges.

Aztán rájössz, hogy ők talán azért különlegesebbek, mert nem tekintik magukat különlegesnek és azzal foglalkoznak ami van és nem azzal ami lehetne.

Kitárulkozó idegenek!

A jövő mindenképpen az olyan dizájnokban rejlik, ahol a tartalom vagy nagyon korán kezdődik, mert egy magasabb értelmezés szerint a fejléc csak egy olyan dolog, amin át kell gördítenünk, a tartalom pedig az ISTEN. Ha egyből azzal nyit a szájt a régi logó helyén, hogy:

„MEGHALT, LELŐTTÉK.”

akkor nagyobb valószínűséggel kattint, mint ha:

„Hirdetés…
Index 2008 okt…
Címlap, Bel…
Totalcar, Velvet…

MEGHALT. LELŐTTÉK.”

Meg kell fognunk valamivel a látogatót és oda kell neki adni a tartalmat EGYBŐL. No pixels to waste! Az annoyance büntetése a feed.

„30-50px max”

Ez az új ajánlás törvény.

Eddig nem foglalkoztam vele sokat, de most egy igen combos HTML-előállítási projekt keretén belül a többezer soros dokumentumméret miatt rákényszerűltem a kódhajtásra (Code Folding) és azt kell hogy mondjam, hogy alapjaiban változtatta meg a HTML-szerkesztéshez való hozzáállásomat.

A lényeg, hogy aminek van nyitó és lezáró-tagje, azt össze lehet csukni egy hárompöttyös boxra (feltéve hogy a szerkesztőprogramunk rendelkezik a fent nevezett fícsörrel). Ezzel és modulárisabb gondolkodással olyan szinten fel lehet gyorsítani a produkciós folyamatot, hogy csak na!

Képzeljük csak el, hogy nem kell többtízsoros tömböket kerülgetni, mindent lecsukogatunk a doksiban a megfelelő szintig és megkapjuk az oldal csontvázát, a tartalom nélkül. Ahonnan lezúzhatunk a footer .left classu spanjaig, anélkül, hogy elveszettnek éreznénk magunkat a kódban akár egy pillanatra is.
Megfelelő commentezéssel és egy kis gyakorlással ISTENEK LEHETÜNK.

ISTENEK!

Persze feltehetjük a kérdést, hogy erre miért most jövök rá, amikor a nagymamád is így rakja a kódot, de erre nem válaszolnék.

MacBook Air:
Ezzel nem tudom mi van, gondolom húztak a paramétereken.

MacBook:
Aktuál-iMaces dezájn , rendesen megpimpelték a készüléket.

MacBookPro:
Ugyanaz mint a MacBook, két videokártyával (egy béna meg egy combosabb, kapcsolgatható, kevesebb áram), nagy boostot én nem láttam teljesítményben. Kevésbé hat prónak a MacBook mellett, mint egy generációval előtt (alu vs. műanyag), de a pénz nagy úr, kell a tömegnek az aludezájn.

Új Cinema Display:
Szép, glossy, iMacdezájn. Mac Próval nem megy, de legalább nincs féltégla táp hozzá, MagSafe csati. Nincs harmincas.

És most hogy ezt letudtuk, szeretném egy kicsit verni magam a jóstehetségemre. Még jópár hónapja filóztam azon, hogy milyen szar, hogy az iPhone headsetet nem lehet mikrofonként használni, számot léptetni, pauzálni stb. erre ma jön a hír, hogy az új modellek már bírnak ezzel a featurával (állítólag a régebbi modellek is egy Software Update után, de ez se cáfolni se megerősíteni nem tudom).

Nem nagy dolog, de jó, hogy figyelnek az ilyen kis részletekre is.

Józsival ellentétben én még nem érzem indokoltnak a gépcserét.

Professzionális dolog HTML e-mailt küldeni?

Szerintem a plain text e-mail professzionálisabb hatást kelt, a HTML aláírásoktól, templatektől mindig olyan érzésem van, mintha a küldő bizonyítani akarná nekem, hogy ő képes uralni a e-mailt, ő odafigyel, ad a levelei kinézetére stb.

Pedig nem kell bizonyítania, az e-mail az információról szól, nem a körítésről, a formázott levelek pedig mindig megsínylik a használatot (idézésnél, továbbküldésnél stb).
Az e-mail éppen ezért egy plain text műfaj.

De javítsatok ki ha rosszul tudom.

Gyanítják, hogy Hunor (2 éves) azért kapott felszólítást, mert születésekor az édesapja támogatást kapott a munkaadójától, amit a kisfiú adószámán számfejtettek. Így jövedelme keletkezett, amit be kell vallania.

“Azt gondolom, hogy az adóhatóság ebben a történetben nem hibázott, hiszen a jogszabályok betartásával értesítettük ki az adózót arról, hogy nem teljesítette a bevallási kötelezettségét” - mondta Marton Ferenc, az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságának sajtóreferense.

Tájékoztatása szerint Hunor nincs egyedül, csak Somogy megyében negyvennél is több, tíz év alatti gyerek kapott felszólítást adóbevallásra.

Szeretném megkérdezni, hogy ha ebben nem, akkor volt-e olyan, hogy valamiben valaha is hibázott az adóhatóság?

Ha a közvetlen környezeted is ismeri a blogodat, búcsút inthetsz az őszinteségnek.

Sad realization.
De javítsatok ki, ha rosszul gondolom.

Néhány gondolat:

Szerintem Budapestnek jót tenne egy újabb metróvonal, sőt én a tömegközlekedést –szívéreteszi a kezét– a föld alatt bonyolítanám. Szeretem a metró intézményét: a megállókat, az alagutakat, a szerelvényeket, a mozgólépcsőt és hogy szorult helyzetben teljesen jó kis atombunkerekként használhatóak.

De az, hogy lassan „When it’s done” lesz, azt nem értem igazából. Nincsenek engedélyek, elakad a fúrópajzs, leállnak a munkával?

wtf

Nem akarok húsz éveket várni egy újabb metróra :(
fuckers.

Nem mintha egyébként záporoznának a posztok, de legközelebb vasárnap leszek újra itthon, mert meglátogatom a jazznyulat Bristolban.

EREDETI HELYSZÍNEK, barátaim, eredeti helyszínek.

Ha esetleg van ötletetek, hogy mit érdemes nézni/kipróbálni/etc, ne habozzatok kommentálni, szívesen venném. :)

Mindenki eljut oda.
Mindenki meglátja.
Mindenki meghal.

Csak azt nem tudja: honnan jött.